A magyar kick-box válogatott a bilbaói kick-box Európa-bajnokságon két arany- és két ezüstérmet nyert full-contact kategóriában, 35 ország közül 3. lett full-contact szabályban és a három szabályrendszert figyelembe véve összesítésben nyolcadik helyen végzett. 63,5 kilóban Görbics Gábor aranyérmet szerzett, lehengerlő küzdősítlusát a szakma képviselete is értékelt, hiszen a súlycsoportoktól független legjobb versenyzőjévé választotta a tornának Gábort. Gáborral beszélgettem, miután hazaért Bilbaóból.
Gyermeked hangját hallom a telefonban, babázós napod van ma?
Ha tehetem, mindig babázós napom van, viszem magammal a kicsit mindenhová, ez egy hálás feladat, örülök neki.
Már gratuláltam neked a kick-box EB aranyhoz, de ezt nem lehet elégszer elmondani.
Nagyon drága vagy, köszönöm szépen még egyszer!
Hogy érzed magad a címszerzést követően?
Elsősorban örülök mások örömének a címem kapcsán. Annak, hogy ismerősök és eddig számomra ismeretlen emberek is gratulálnak. úgy érzem, hogy most a média is olyan szinten foglalkozik a sporttal, ami azt megilleti. Öröm és boldogság tölt el. RTL Klub is forgatott nálunk, nagyon örülök neki, hogy másokhoz is eljut a sportág maga ezen eredményeken keresztül. Pozitív a sportnak, és mindenki tudja csak meg, hogy a magyar lányok és fiúk milyen jól szerepeltek!
Pedig nem indult egyszerűen ez az EB számodra, igaz?
Igen, nem indul egyszerűen a kick-box EB. Bilbao felé 30 órát buszozni nehéz volt, mert a súlyom akartam tartani, amit előzetesen sem tudtam egyszerűen beállítani betegség miatt. Nem tudtam annyit mozogni, nehezebben jöttek le az utolsó kilók.
Mesélj az EB-ről! Kiemeltként kezdtél a négy közé jutásért.
Kiemeltként az előző EB miatt a négy közé jutásért bokszoltam először a portugál gyerekkel (Joao Francisco). Fizikailag nagyon erős ellenfél volt, aki szívvel és lélekkel küzdött, minden áron meg akarta nyerni ellenem a küzdelmet. Próbáltam őt megtörni, ahogy más ellenfeleimmel teszem, de tapadt folyamatosan és minden ütését és rúgását meghúzta, rombolni akart. Az elszántságát valószínűleg az előző mérkőzéséről hozta, mikor egy hazai, spanyol srác ellen nyert. A spanyol ellenfele lerohanta őt, a portugál srác nagyot hajrázott a végén és képes volt nyerni.
Eredetileg a spanyolt akartam ellenfélnek a négy között, mert képzett srácról van szó, jobban tetszett a stílusa, de így alakult. Szóval a portugált kaptam, az első menet végén pedig döntetlenre álltunk, ezért úgy éreztem, hogy pontosabban kell dolgoznom ezt követően. Tisztán eltalálgattam őt, aki ahogy említettem már, tapadt rám, én meg úgy döntöttem, hogy felvállalom az őszinte küzdelmet és megálltam előtte bunyózni. Ahogy ilyenkor szoktam, ha kettőt kapok, akkor hármat adok vissza, ezt pedig végig is tudtam vinni majdnem minden esetben.
Tartalmas, folyamatos küzdelem volt, egy pillanatnyi levegővételnyi idő sem volt. Hálás volt a közönség, az elmúlt évekre visszatekintve, ezen a meccsen nagyon elfáradtam, valódi harc volt. Sikerült nyernem, amiért nagyon boldog voltam. Furcsa, de őt vertem a legnagyobb pontkülönbséggel, de egyben ez volt az egyik legnehezebb küzdelmem. Nagyon sokat segített a megfelelő légzés, a préselés, a legnehezebb pillanatokat így vészeltem át.
Ez elődöntőben következett a kőkemény Ramazan Razakov, mesélj erről a küzdelemről!
Ezt követően jött az elődöntőben az orosz srác, igen, aki máig rejtély számomra. Majdnem egy fejjel magasabb, korábban ilyen magassággal 48 kilóban bokszolt. Nem tudom, hogy csinálta. 63,5 kilóban ellenem már egyszerűbb lehetett neki. Korábban találkoztunk, nagyon kellemetlen ellenfél volt, akit egy ponttal meg tudtam akkor verni. Ez benne is maradt szerintem, mert mind rajta, mind az edzőjén látszott, hogy nagyon rám készültek, nagyon-nagyon le akartak győzni. Viszont részemről szenzációsra sikeredett a ráhangolódás a küzdelemre.
Nagyon jót pihentem előtte, a bemelegítés és fejben a ráállás nagyon jó volt, úgy mentem a ringbe, hogy kikergetem az oroszlánt is onnan. A 3x2 percben kihoztam magamból a maximumot, nagyon jó volt ellene, hosszú idő után a legjobb formám hoztam. Pedig elmondható, hogy roppant képzett az orosz srác, de türelmes voltam, nem ütöttem semmit feleslegeset, ellenben őt sokat ugrasztottam, luftokat üttettem vele, amitől kifáradt. Amikor úgy éreztem, hogy fárad, lankad a figyelme, akkor robbantottam és ez be is jött. Sosem felejtem ezt a jelenetsort, mikor bal-jobb kombináció után kisöpörtem a lábát, és mikor még a levegőben volt, rárúgtam a körívest...ezután rászámoltak. Nagyon önkritikus vagyok, de erre a meccsre azt mondom, hogy összejött minden, amit akartam, amit elvártam magamtól. Ezzel megtörtem őt.
Ezek után azt gondolná az ember, hogy a döntő jutalomjáték volt.
A döntőben a norvég srác, Milton Barrios Galarreta jött, akivel már ötödjére találkoztam. Hál istennek ötödszörre is sikerült nyernem ellene, de minden alkalommal borzasztó mérkőzésünk volt. Nem élveztem a bunyót, csak arra koncentráltam, hogy meglegyen a győzelem. Az eredményállás alapján bokszoltam, nem törekedtem látványos kombinációkra, egyedül a végső sikerre koncentráltam. Nem kellett itt már kiadnom magamból mindent, éreztem is, hogy nem kell. Ha támadsz, azzal nyitod a védekezésed, nem akartam feleslegesen kinyílni. Voltak persze ritmusváltásaim, mindenre válaszoltam, lábsöpréseim is voltak. Végig vezettem, jönnie kellett, de mindig ki tudtam zökkenteni őt. Másodszándékból mindig könnyebb, mint elsőből, ebben a szerepkörben voltam végig és működött a dolog.
A végső győzelemnél megkönnyebbültem. Tudtam, hogy meg tudom csinálni ezt az EB-t, de valahol mindenki várta is tőlem, szinte kötelező jelleggel, de azért olyan könnyű mégsem volt. A súlyomat hozni volt az első harcom, a többi ráadás volt. A legfontosabb, hogy a Jóisten velem volt.
Az arany mellett megkaptad a Best Fighter elismerést is, azért ez több, mint hízelgő a szakma részéről számodra.
Best Fighternek is megválasztottak, így van, a szakma elismerése ez. Mindez azt az üzenetet hordozza számomra, hogy valóban jó teljesítményt tudtam hozni, hogy ilyen téren is elismernek. Minimum 150 főből került ki itt a nevem, ami nagyon nagy respekt az irányomba, nagyszerű érzéssel tölt ez el engem. A 2014-es év nagyon sikeres számomra. A World Combat Games győzelem és most az EB cím. Nagyon hálás vagyok mindenkinek abban, aki segített, hogy most itt lehetek. Akartam ezt, a munka mellett sok mástól is függ a siker, de minden összejött, boldog vagyok, valóra vált az elképzelésem.
Pihenésre azonban nincs idő, következik egy Birics Tamás elleni visszavágó november 16-án. 2012-ben keményet meccseltetek, hogy várod a küzdelmet?
Nincs leállás. Presztízs meccs vár rám, sok embert érdekel, ez egy komoly visszavágó Birics Tamás ellen. Egy kicsit más szabályrendszer lesz számomra, nagy kihívás egyben és nagyon örülök, hogy Tamás ellen ismét mérkőzhetek. 2012-ben volt az első mérkőzésünk. Akkor minden összejött, ami csak hátráltathatott. Rossz egészségi állapot, stressz, mert csőtörés miatt nem aludtam semmi a meccs előtt, máshol jártam fejben. Véleményes, szoros meccsként emlékezhetünk arra vissza,és tudom, hogy Tomit hajtja a bizonyítási vágy. Nagyon nagy harcosnak tartom, nagyszerű küzdelemre számítok ellene. Ígérhetem, hogy ez jó meccs lesz! A legjobbat hozom majd ki magamból, ezt az EB utáni bónusz meccsnek érzem. Pozitív szellemiségben azt gondolom, hogy nyerni is fogok Tomi ellen.
Görbics vs Birics, avagy a 2012-es Fight Code bunyó HL
Utolsó kommentek