
Lehetetlen őket nem szeretni.

Lehetetlen őket nem szeretni.

Kattints a bővebb infókért és a képekért!

Ahmed Vila egy napos értesítéssel ugrik be a gálára.
Nem is csoda: ez a rajongói montázs tényleg profi munka, és nem is a megszokott érzelmi húrokon reszel. A téma már a címből - Visszatérés - kikövetkeztethető, itt Conor McGregor UFC 196-os vereségéről, és az azt követő, izé, visszatérésről van szó. Utóbbi persze még csak science fiction, hiszen az ír legközelebb a UFC 200-on kísérelheti meg kiköszörülni a Diaz-csorbát, úgyhogy addig is a múltbeli kiütések sorjáznak újra, keverve innen-onnan összeválogatott hangulatos felvételekkel, Killers számmal és Rocky Balboa idézettel. Ha ettől nem kezdesz el hinni az írben, akkor semmitől sem fogsz!

Anderson, Velasquez, sőt, akár Cyborg is lehetőséget kaphat a rongyolásra.

Justin Gaethje epikus szívatása egy napig tartott.
Néha rettenetesen utálom magam, amiért hagyom, hogy beszippantson a YouTube-örvény. Mert ugyan valódi kincsekre is lelhet az ember, ha nekiáll úgy kattintgatni, mintha fizetnének érte, de jóval többször köt ki olyan terepen, ahol semmi keresnivalója. Szóval eléggé kivan a tököm magammal, amiért rátaláltam a szlovén Adrenaline Fighing Championships 6 fent látható meccsére. Mert Jasmin Popara és Ranis Ali Smajlovic küzdelme önmagában igazán említésre sem méltó, csak hát rögtön az elején nyílik egy seb, amiből úgy ömlik a vér, mintha disznóvágáson - vagy egy fénykorában aprító B.J. Penn-meccsen - lennénk. Veszélyes üzem ez az MMA, meg ez a YouTube-böngészés is az.
Ez a régi National Geographic-film a kick-box egyik legkirályabb időszakát örökíti meg, és végigkíséri a sport három nagyágyújának útját a K-1 World MAX 2005-ös tornájára. Buakaw Banchamek (akkor még Por. Pramuk), Masato és John Wayne Parr kick-box és thai bokszlegendák akkor még csak nagyon jó bunyósok voltak, és többek között ezeknek a tornáknak köszönhetően váltak azokká a megkerülhetetlen klasszisokká, amiknek ma ismerjük őket. Fantasztikus utazás a közelmúlt legpörgősebb viadalaiba, a megszokott natgeós színvonalon: ez a Kick Fighters.

Végül is, ha valaki mondhat ilyet, akkor az ő.

Ő használta ezt a jelzőt, ne engem szidjatok.

Hélio Gracie és testvére Carlos Gracie létrehozták a Gracie Jiu Jitsut, egyben elhozták a Brazil Jiu Jitsu felemelkedését, de Robert Drysdale szerint az unokák kiárusítják mindezt.
Hétvégén ismét Ausztráliába látogat a UFC, és ha ausztrál a gála, akkor Mark Hunt neve garantáltan ott van a kártyán - a betonöklű új-zélandi ezúttal a főmeccsre kapta meg a behívóját, Frank Mir ellen. És mi szebbet tehetne ilyenkor az ember, mint hogy újranézi Hunto papa legnagyobb kiütéseit? Na ugye. Szóval jöjjenek Hunto papa legnagyobb kiütései.

Az meg önmagában váltósúly.
Időgép on: ha minden igaz, akkor a fenti a legelső thai boksz videó, amit valaha lőttek. A képsor elvileg a húszas években készült, de ha kicsit később, engem az se zavar: abszolút világbajnok. Részletesebb háttérinfók híján maradjunk meg a jeleneteknél és a narrációnál, és vegyük észre, hogy a világos nadrágos bunyós gatyáját derékszíj tartja a helyén, hogy nincsenek kesztyűk, hogy a sportot itt még sziámi boksznak nevezik, meg hogy a leütött emberre nem nyolcat, hanem húszat számolnak. Más idők jártak, ugyebár.
Ido Portal mozgásedző Conor McGregor legutóbbi titkos fegyvere/kabalaállata (válasszatok vérmérséklet szerint), és az ír UFC 196-os vereségével persze, hogy literszámra kapja a savat. A fenti videó viszont kimagaslik a többi fricska közül, ez minden kárörvendés legkárörvendésebbike: McGregor, Gunnar Nelson és Artem Lobov idós felkészülését, majd brutális vereségét mutatja, miközben teljesen röhejes módon a Titanic és a „Titanic” zenéje szól.
A hatás kedvéért persze a montázs kellőképpen sarkított: az igazság az, hogy Conornak az utolsó meccsen nem a mozgásával volt a baj, hogy Nelson remek bunyós, de volt olyan hülye/bátor, hogy önszántából menjen földre az MMA egyik legjobb BJJ-sével, Lobovból meg nem lehet várat építeni. De ez ne zavarja meg a műélvezetet: indítsd el a videót, és nézd elégedetten kurrogva, ahogy a trió vereséget szenved, miután felkészülésül – Nate Diaz örök érvényű szavaival élve – „seggrepacsizik a parkban azzal a tökfejjel.”
Utolsó kommentek