Az utóbbi idők tapasztalata alapján kijelenthető, hogy a UFC Brazíliában rendezett gálái rendkívül színvonalasak. Ez általában elmondható a szervezet Egyesült Államokon kívüli rendezvényeire. Ennek az a fő oka, hogy helyi versenyzők mutathatják meg magukat nagy nyilvánosság előtt, hatalmas lehetőség ez, óriási a bizonyítási vágy. A harcosok komolyan le szeretnék tenni a névjegyüket, emiatt nagyon kemény küzdelmekre lehet számítani. Brazíliában az MMA-nak komoly bázisa van, egyrészt sok legendás harcossal büszkélkedhetnek, és mivel ez a sportág komoly népszerűségnek örvend, az utánpótlás is igen erős. A TUF 2. szériája került lebonyolításra a legnagyobb dél-amerikai országban, melynek fináléját rendezik a hétvégén, de a két csapatkapitány összecsapásának árnyékában. Megrendezésre kerül még egy általam nagyon várt félnehéz súlyú csata, de a többi öszecsapás is igen izgalmasnak ígérkezik.
Antônio Rodrigo Nogueira vs. Fabricio Werdum
nehézsúlyú mérkőzés
Azzal kezdem, hogy a két brazil harcos már egyszer megküzdött egymással. Ám 2006 nyarán a legendás Pride FC szervezetnél történt első összecsapásuk idején egészen más volt a felállás. Nogueira-ról minden túlzás nélkül kijelenthető, hogy egy igazi MMA legenda. A körülbelül 2001 és 2006 közötti „aranykorban”, amikor is a legendás japán szervezet a csúcson volt, Big Nog az egyik legeredményesebb, legelismertebb nehézsúlyú harcossá vált. És ha történetesen nem ugyanakkor és ugyanott „alkotott” volna az orosz sztár, Fedor Emelianenko, ő lehetett volna a legeredményesebb azokban a daliás időkben.
De Fedor ott volt és kétszer le is győzte Nogueirát (2003, 2004) és ezzel elnyerte a bajnoki övet, amit meg is tartott egészen a szervezet dicstelen megszűnéséig. Ezt követően több Japánban nevet szerzett harcossal egyetemben átigazolt az UFC-be (miután az felvásárolta a Pride FC-t), és már a második mérkőzésén az interim bajnoki övért küzdhetett meg Tim Sylvia-val. Ezt be is húzta, egy szép guillotine fojtással altatta Sylvia-t. 2008 legvégén a szintén egykori UFC bajnok Frank Mir ellenében próbálta megvédeni az övet, ám általános meglepetésre ellenfele a 2. menetben kiütötte őt. Pályafutása során először ütötték ki Nogueirát, ráadásul Mir nem feltétlenül a kiütéseitől vált híressé, míg a brazil kifejezetten jó ökölvívó. Ekkor mintha megtört volna valami, egy hullámvasút szerű széria vette kezdetét. Az inkább alkatilag félnehézsúlyú Randy Couture-t szépen legyőzte, de Velasquez egy menetet sem hagyott neki. A kissé elbizakodott, egyébként tehetséges Brendan Schaub belenézett egy szép KO-ba Rióban, de a Mir elleni visszavágó ismét egy érthetetlen eredménnyel ért véget. Nogueira simán lefiniselhette volna az amerikait, de ő szépségdíjas befejezést szeretett volna, a szintén kitűnő Jiu-Jitsus Mir ellen ez öngólnak bizonyult, megesett az a szégyen, hogy pályafutása során először technikai Submission vereséget volt kénytelen elszenvedni, ráadásul csúnyán eltört a karja is. Ezután a visszatérés jól sikerült, Dave Herman-t látványosan húzta egy armbar karfeszítésbe.
Nogueira és Werdum első találkozása
Werdum szintén megjárta a Pride FC-t, és japánban szépen húzta be a submission győzelmeket, az akkortájt nemrég nehézsúlyra váltó Alistair Overeem-et is meglepte egy szép kimurával. Ekkor győzte le őt az akkor csúcsformában lévő Minotauro. Werdum súlycsoportoktól függetlenül az egész MMA színtér egyik legjobb, legképzettebb Jiu-Jitsusa, az ő nevéhez fűződik az a történelmi tett, hogy 2010 nyarán megtörte az orosz legenda, Fedor Emelianenko 2001 óta tartó veretlenségi szériáját, ezzel lejtőre küldve karrierjét. Az egyébként rendkívül intelligens harcos Fedort becsalogatta a saját területére, és ott kíméletlenül lecsapott rá, egy háromszögfojtással feladásra késztette. Werdum nagyon komolyan fejlődött állóharc tudás terén is, erről az egyébként kiváló Roy Nelson mesélhetne, aki tavaly februárban a bokszzsák dicstelen szerepét volt kénytelen eljátszani a brazil ellen.
Összegezve Nogueira már túl van pályafutása zenitjén, de még mindig képes felpörögni, nem vesztette el a motivációját, mint pédául karrierje végén a szintén legendás horvát harcos, Cro Cop. Mégis úgy gondolom, most Werdum az esélyesebb, hozni is fogja ezt a mérkőzést.
Tipp: Fabricio Werdum nyer egyhangú pontozással.
Thiago Silva vs. Rafael Cavalcante
félnehézsúlyú mérkőzés
Ezt a párosítást a magam részéről nagyon várom. Ennek a fő oka, hogy a két harcos habitusából, stílusából adódóan egy nagy tűzijátékra számítok. Mindkettejüknek bizonyítania kell, egy győzelemmel könnyen visszajuthatnának az élmezőnybe, egy esetleges vereséggel viszont még bajba is kerülhetnek. Rafael Cavalcante 2010 nyarán szerezte meg a Strikeforce szervezet félnehézsúlyú bajnoki övét, méghozzá Muhammed Lawal legyőzése által. 2011 kora tavaszáig tudhatta magáénak az övet, amikor is Dan Henderson, aki bár elmúlt már 40 éves, de még mindig elképesztő formában van, kiütötte a brazilt. Ezt követően behúzott egy szép győzelmet a kubai Yoel Romero ellen és 2012 májusában revánsot vehetett korábbi legyőzőjén, Mike Kyle-on. Ezt egy látványos guillotine fojtással meg is tette, de fennakadt a dopping ellenőrzésen, és egy éves eltiltást volt kénytelen elkönyvelni.
Thiago Silva 2007 óta az UFC harcosa, az első négy meccsét látványos kiütésekkel abszolválta. Silva nagyon veszélyes harcos, komoly ütőerővel (14 győzelméből 11-szer nem volt szükség a pontozóbírók munkájára). 2009 elején azonban magával a sárkánnyal, Lyoto Machida-val találta magát szemben. Nagy önbizalommal érkezett Silva, de viszonylag hamar kiderült, hogy Machida más kategóriát képvisel. Az első menet legvégén csúnyán lefiniselte, ezzel elkönyvelhette pályafutása első vereségét, egyúttal első kiütését is elszenvedte. Ugyanazon év nyarán Keith Jardine-t könnyedén megsemmisítette, de 2010 legelején ismét egy top harcossal került szembe, és Rashad Evans okos bunyóval legyőzte a brazilt.
Egy hosszú kihagyást követően szinte napra pontosan egy évvel legutóbbi bunyója után azzal a Brandon Veraval küzdhetett meg, aki valaha a nehézsúly reménységének számított, de félnehézbe fogyasztva nemigen találta meg a számítását, most is két vereség után érkezett. Nos ez a küzdelem azért tartogatott néhány emlékezetes pillanatot, például amikor Silva az amerikai hátán dobolt nagy fölényében, és az összecsapás végére Vera orrát is rendesen eldeformálta. Ekkor viszont Silva is fennakadt a dopping vizsgálaton, amit hosszú eltiltással honoráltak. 2012 tavaszán Alexander Gustafsson tartott egy oktatást, a svéd kiválóság fölénye szinte nyomasztó volt, simán verte. A bolgár Stanislav Nedkovot ugyan egy szép háromszögfojtással altatta, de a küzdelem után ismét fülön csípték, ezúttal marihuánát találtak a szervezetében.
Silva rendkívül kemény és nagyon veszélyes, mégis úgy gondolom, hogy Feijão hozza ezt a csatát.
Tipp: Rafael Cavalcante nyer TKO által.
Erick Silva vs. Jason High
váltósúlyú mérkőzés
Erick Silvát az egyik legnagyobb tehetségnek gondolom a váltósúlyú mezőnyben. Egy villámgyors KO-val mutatkozott be a szervezetnél a fiatal brazil 2011 nyarán. Ezután ugyan elvettek tőle egy győzelmet illegális ütések miatt, később az azóta az UFC-től elbocsátott Charles Brenneman-t az első menetben lefojtotta. 2012 őszén viszont Jon Fitch demonstrálta, mi is a különbség egy top bunyós és közte, illetve, hogy hova kell még fejlődnie. Az általános megdöbbenésre később kirúgott Fitch egy látványos háborúban meggyőzően lépte le fiatal ellenfelét.
High zsinórban 7(!) győzelemmel a tarsolyában érkezik és igen kemény ellenfélnek ígérkezik. Mégis a brazilt tartom esélyesnek ebben a küzdelemben.
Tipp: Erick Silva nyer TKO által.
Daniel Sarafian vs. Eddie Mendez
középsúlyú mérkőzés
Daniel Sarafian egy remek, parázs küzdelemben maradt alul megosztott pontozással a remek C.B Dollaway-val szemben az év elején. Azt megelőzően zsinórban négy győzelmet gyűjtött be. Mendez is imponáló mérleggel érkezik, de úgy érzem, Sarafian most győztesen kerül ki a csatából.
Tipp: Daniel Sarafian nyer submission által.
Utolsó kommentek