Totaldamage

Lombard no gi grappling meccsen méreti meg magát hamarosan, ennek promózására kipakolta a rendezvény poszterét instagramjára, és mintegy mellékesen megjegyezte, hogy Barnettet kéri következőnek.

Ez több szempontból is WTF-manőver, hiszen a kubai jelenleg jól megérdemelt, doppingvétség miatti eltiltását tölti, és különben is váltósúlyban versenyez, míg a koksszal régebben szintén flörtölő Warmaster az életbe nem bírná magát rávenni, hogy nehézsúly alá fogyasszon.

De ezek csak első látásra jelentenek problémát: Lombardot csak az MMA-tól tiltották el, és Chael Sonnen esete óta tudjuk, hogy a Metamoris felől aztán agyoninjekciózva is szőnyegre léphetsz, a lényeg, hogy megnyomd a jegyeladásokat. Az extrémbe hajló súlykülönbséget is nagylelkű legyintéssel szokta elintézni Ralek Gracie: legutóbb Barnett több mint 60 fonttal nyomott többet Ryron Gracienél, Lombard pedig karrierje elején még félnehézben nyomta, úgyhogy ez sem ügy. De hogy mi az, ami tényleg megadhatja a végső lökést a meccs leszervezéséhez? Hát az, hogy Lombardnak és Barnettnek megvan a közös, nem éppen baráti története.

A két harcos az ősidőkben a Combat Submission Wrestling klubban edzett együtt Erik Paulson alatt, ahol sikerült annyira megutálniuk egymást, hogy sparringolásuk közben még vér is folyt. 

Paulson ebben a 2010-es videóban mesél arról, hogy mit látott ebből az egész harakiriből: egyszer azt, hogy egy ötpercesre tervezett bokszmenet végül félórás püfölésbe torkollt, amit az edző „nagyfiúk már, majd megoldják valahogy”-elven nem állított le, csupán néha besétált a ringbe közéjük, felmosni a vért.

Egy másik alkalommal Paulson arra nyitott be a terembe, hogy Barnett a ketrec padlójára szorítja Lombardot, és az arcába üvölt. Lombard erre máshogy emlékszik: ebben az interjúban azt mondja, egy alkalommal sparring közben eltörte az amerikai orrát, aki ezt nagyon kínosnak érezte, és ettől fogva utálta. A ketrecpadlóra szorítós eset meg valójában úgy volt, hogy Lombard váltott edzőpartnerekkel, minden egyes menetben friss ellenféllel sparringolt – Barnett megvárta, míg kifárasztja magát, aztán ketrecbe pattant, a már kimerült kubait simán levitte, és majdnem agyonverte, mielőtt az ki tudott szabadulni alóla. Nyilván az életbe nem fog kiderülni, mi történt valójában, de az tény, hogy Lombard ezután elhagyta a klubot, és átigazolt az American Top Teamhez.

Lombard először a 2010-es Bellator 24-en, a Herbert Goodman felett aratott 38 másodperces KO-győzelmét követően hívta ki Barnettet, aki akkor a nézőtérről figyelte a gálát. A kubai az évek során még többször odaszúrt, de különösebb reakciót nem tudott kiváltani Barnettből. Sőt: az amerikai három éve már egészen elismerően beszélt az ex-dzsúdós képességeiről Joe Rogan podcastjében.

Szóval úgy tűnik, az ellenségeskedés mára elcsitult, de a kubai doppinggép azért egy meccset még szeretne, mielőtt végképp lezárja a dolgokat:

Meg kell hagyni, mostanában rendes dolgokat mondott rólam. Le akarom zárni az ellenségeskedést... már nem érzek iránta haragot. Elengedtem. De ha lenne alkalom arra, hogy a Metamorisban birkózzunk, vagy bármilyen grappling versenyen, több mint boldog lennék kiállni Josh ellen. Ez biztos. Minden rossz nélkül mondom, szerintem nyernék. Nem gondolom, hogy meg tudna verni, és remélem, egy nap a Metamorisban összehozhatjuk ezt a meccset.

Lombard tehát szépen rezegteti a szempilláit, UFC-fizu nélkül igyekszik ott versenyezni, ahol csak lehet/ahová még beengedik. Újra felöltötte a dzsúdógúnyát is, és becélozta a riói olimpiát. Hogy a Metamoris-gurulásból lesz-e valami, az csak Barnetten múlik, ő egyre inkább a szervezet királyává tornássza fel magát – ha igent mond, nincs az az isten, hogy Ralek Gracie veszni hagyja ezt az alkalmat. De mindenek előtt a Warmasternek arra kell vigyáznia, hogy az esetleges grappling-leszámolásig még a helyén maradjon a feje: ősszel Roy Nelson ellen lép ketrecbe a UFC saitamai gáláján.