Totaldamage

Egy hónap a vízen nem múlik el nyomtalanul.

Dan Hardy 28 napot töltött az óceánon hánykolódva. A brit ex-bunyós/szakkommentátor a Clipper világkörüli vitorlásverseny brit csapatához csatlakozott, és szelte át az Atlanti-óceánt Londontól Rio de Janeiróig. A megmérettetés augusztus utolsó napján indult, a Törvényenkívüli és csapata két hete érkezett meg Brazíliába. Hardy itt búcsút intett a tovább hajózó társaknak, néhány nap feltöltődés után hazaindult, aztán az MMA Hour vendége volt, ahol fantasztikus dolgokat mesélt élete legembertpróbálóbb kalandjáról. Nagy kihívásra számított, de a feladat még így is nehezebb volt, mint gondolta.

Az úton nincs pihenés, csak folyamatos munka. Egyszerre négy órát tudsz pihenni, de közben a hajó mozog, oda-vissza ring nem igazán tudsz rendesen aludni, és állandóan hegyezed a füled az „ember a vízben”-kiáltásra, vagy a parancsra, hogy le kell cserélni a vitorlát egy vihar kellős közepén. Teljesen kimerítő. 28 napig voltam tengeren. Sokat fogytam, és kinőtt a szakállam. Mentálisan most is erős vagyok, de kell néhány nap, hogy összeszedjem magam. 

A verseny, mint Hardy mondja, a londoni induláskor még igazi fesztivál volt, de a hangulat hamar megváltozott.

Elkezded szem elől veszíteni a többi hajót, a szárazföldet, és szó szerint semmi sincs körülötted – olyannyira nincs, hogy még repülőt sem látsz. Voltak olyan pontjai a versenynek, ahol a hozzád legközelebb lévő emberek a hajód legénysége volt – és egy űrállomásé. Ez elképesztő. Ilyen messze lenni mindentől, amit megszoktam. Nincsenek e-mail, sem hívások, semmi sincs. A médiaközpontunk elromlott, nem tudtunk sem küldeni, sem olvasni e-maileket. Minden navigációs műszerünk tönkrement az első két napban, úgyhogy lehetőségünk sem volt az időjárást megjósolni. Mindent térképekkel és az ég pásztázásával oldottunk meg. Tulajdonképpen a felhőkből próbáltuk kiolvasni, merre van a legjobb út, és így próbáltuk meg kiválasztani a legmegfelelőbb vitorlákat is.

Hardy tenyere még a verseny előtt, pusztán a gyakorlástól lett ilyen

A verseny során egy másik csapatból meghalt valaki, egy hajó felborult – a brit legénység ehhez képest olcsón megúszta azzal, hogy egyikük a karját törte, Hardy saját gyűrődése pedig a többihez képest szinte semmiség.

Eléggé lesoványodtam, azt mondanám, hogy öt-hat, talán hét fontot is fogytam. Nehéz rólam elképzelni csak így ránézésre, de őszintén mondom, erősebbnek érzem magam. Nehéz bármilyen izomerőt fejleszteni, ha nem tudsz eleget aludni, ha egyszerre csak két-három óra jut. De az biztos, hogy a mentális erőm másmilyen lett, mint volt.

Hardy az MMA egyik legérdekesebb embere, ezer olyan dologba belevágta már a fejszéjét, amitől úgy érezte, több lehet. A vitorlásversenyt ahhoz az élményéhez hasonlítja, amikor 2002-ben Kínába utazott, hogy két hónapig a shaolin szerzetesekkel edzzen.

Valahol olyan volt, mint a kínai utazásom, sok szempontból nagyon hasonló volt hozzá. Amikor visszatértem Kínából, úgy éreztem, nagyon más ember lett belőlem, úgy éreztem, képes vagyok legyőzni a világot. És most ugyanezt érzem. És le is győztem a világot, legalábbis egy nagy szeletét. 

Hardy már Rióban, Jose Aldóval

Hardyt 2013-ban tiltották el az MMÁ-tól, miután Wolff-Parkinson-White szindrómával diagnosztizálták az orvosok. A kényszerszünet ideje alatt a UFC egyik legprofibb szakkommentátorává képezte magát, de nem csak a gálákon villog: remek mini-dokukban térképezi fel az egyre komolyabb MMA-színtereket Európa-szerte. Életét a vitorlásverseny még tovább színezte, de vajon szem elől tévesztette-e út közben a Törvényenkívüli a ketrecet? Nyilván nem.

Nem igazán változott meg semmi, csak sok minden hozzáadódott. Még mindig úgy érzem, jó lenne megint érezni a versenyszellemet, bár nagyon más, ha nincs meghatározott ellenfeled, csak a térképeken látod őket, ahol úgy nagyjából be tudod lőni, hol tartanak hozzád képest. Így nehéz motiváltnak maradni. Úgyhogy a kevert harcművészetek versenyszellemét szeretem, hiányzik is, és tervezem, hogy visszatérek hozzá.

Dan, miután magára szed egy kis húst és lenyomja a jövő heti, dublini UFC Fight Night szakkommentátori feladatait, november-decemberben egy hathetes, formába hozó edzőtáboron szándékozik részt venni, és abban bízik, hogy amikor az orvosok januárban újra kivizsgálják, nem találnak már nála rendellenességet, és engedélyezni fogják neki, hogy ismét harcoljon. Ha így lesz, akkor kapjon ellenfélnek bárkit is, könnyen megbirkózik vele: az óceán legyőzése után egy ember már nem lehet akadály.