Totaldamage

Minden 1994 novemberében kezdődött egy napfényes vasárnapon a Brazil Jiu-Jitsu Nemzeti Bajnokságon. Az idősebb Carlson Gracie ránézett az éppen küzdőkre, rábökött egyre és csak annyit mondott „Figyeljétek az a srácot, egy igazi fenomén (ez lett Vitor Belfort későbbi beceneve)! Meg fogja nyerni a saját súlycsoportját és az abszolút kategóriát is!” Az öreg Carlson Gracienek igaza lett „Vitinho” megnyerte a tizennyolc év alattiak nehéz és abszolút súlycsoportját is.

Az ifjú Vitor a nemzeti bajnoki cím elnyerése után

A tehetség és erő, amit Vitor Belfort azon a napon mutatott, arra késztette Carlson Graciet, hogy ritka kivételt tegyen és engedje Vitort saját felnőtt csapatával edzeni, akik között az akkori idők néhány legjobb jitsusa is jelen volt. Vitor hirtelen olyan emberek társaságában gurult, akiket korábban csak a magazinok címlapjain látott: Ricardo Liborio, Murilo Bustamante, Wallid Ismail, Ricardo De Lariva, Mario Sperry csak, hogy néhány nevet említsünk azok közül, akik ekkoriban Carlson Gracie csapatát erősítették. Egy helyi vale tudo gálára edzettek, nem egy közülük a rivális luta livre iskola harcosaival készült összecsapni.

Team Carlson Gracie

Ebben, a rivalizálástól és keménységtől nehéz légkörben kezdték el felépíteni Vitort. Az edzések alatt gyorsan, nagy fejlődést mutatott mind a no gi, mind az ökölvívó edzések alkalmával. Belfort ekkoriban kezdett együtt dolgozni Claudio Coelhoval, aki még 12 éves korában hívta fel magára Carlson Gracie figyelmét. Carlson családját már ekkoriban is ismerte a világ, de magát Carlson Graciet nem, annak ellenére sem, hogy Helio Gracie visszavonulását követően ő lett a család első számú harcosa és több alkalommal is megvédte a család becsületét és a bajnokokat sorban nevelte ki. Az 1980-as évektől a ’90-es évek végéig a nála edzők nyerték a grappling versenyek kilencven százalékát, kezdőktől a fekete övesekig bezárólag.

Amikor Federico Lapenda felkérte Carlson Graciet, hogy nyisson egy akadémiát Kaliforniában, mindenki meglepetésére az idősebb Carlson felajánlotta Vitornak, hogy tartson vele. A Lapenda akadémia megnyitása, azokat az időket idézte, amikor még a ’60-as években meg kellett védeni a Gracie család becsületét. Carlson Gracie, valahányszor meglátott egy nagydarab fickót megkérte, hogy látogasson el az akadémiára, ahol megküzdött Vitorral. Állítólag olyan sok ilyen bunyó volt ekkoriban, hogy Belfort elvesztette a számolást. Na, így kezdték népszerűsíteni a jiu jitsut az USA-ban. Elég old school, nem?

„Emlékszem egy napon éppen ebédeltünk, amikor egy nagydarab birkózó srác toppant be. Mondtam Carlsonnak, hogy tele vagyok, mire ő azt felelte, hogy … le. Ha egy férfi az utcán fel akarja szedni a csajodat, hagyni fogod, mert jóllaktál?” Vitor ezek után engedelmeskedett a mesterének és lekopogtatta a birkózót anélkül, hogy egyetlen ütést is megeresztett volna.

A kaliforniai akadémia nemcsak a kihívásos mérkőzések terén emlékeztetett a Copacabanan található elődjéhez, hanem az anyagi ügyek terén is. Mivel nem volt pénz, hirdetéseket feladni, reklámozni néhány diák fizetett a magánórákért és csomó helyi rendőr és kidobó edzett ingyen. Nagyjából ez volt a felállás akkoriban.

„Carlsonnak hatalmas szíve van. Valahányszor meglátott egy nagydarab srácot a kellő tehetséggel, hogy harcos legyen, azonnal felajánlotta neki, hogy eddzen velünk.” – kommentált a dolgok folyását Vitor.

Pénz ugyan nem volt sok, de a kihívásos mérkőzések alatt Vitor, olyan jó benyomást tett mesterére, hogy az eldöntötte, ideje a fiút összeereszteni az oroszlánokkal. Carlson nem hiába volt Gracie, értett a marketinghez. Bejelentette, hogy adoptálja Vitor Belfortot, így annak teljes neve Vitor Belfort Gracie lett. Miért volt erre szükség?

„A hírverés miatt csinálom, mert a Gracie név nagyon erős értékkel bír itt az USA-ban. Képes rá (Vitor), hogy bárkit legyőzzön Marco Ruas, Hugo Duarte, Ken Shamrock, bármelyiküket szívesen látjuk egy meccsre.” – foglalta össze Carlson Gracie az ekkoriban történteket.

Mester és tanítványa igen közel álltak egymáshoz egykoron

Ne feledjük, hogy Rocye Gracie 1993-ban mutatkozott be Amerikában az UFC-ben és vele együtt a Gracie vagy brazil jiu jitsu is egy csapásra híres lett.

Mesterével az oldalán Vitor ekkoriban arról álmodozott, hogy meghódítja az UFC-t és megmutatja a világnak, a Gracie név sokkal többet takar, mint Royce Graciet és közvetlen családját.

„Carlson megbosszulta Helio (Gracie) vereségét Waldemar Santana ellen és megvédte a Gracie nevet 19 éves korában, mégsem tud róla senki semmit. Ez nem igazságos! Harcolni fogok és megmutatom, milyen fontos Carlson Gracie a harcművészeteknek.” – a fenti szavak Vitor Belfort motiváltságát fejezik ki ezidőtájt.

Carlson Gracie és Walemar Santana küzdelme

Egy pár hónappal az „adoptálás” bejelentését követően, Belfort a családjával Hawaiira utazott. Édesanyja barátja Carlos Valente elvitte, hogy tiszteletüket tegyék Relson Gracie akadémiáján.

„Egy napon edzés közben felbukkant pár srác a Pancrasetól” – a Pancrase egy harcművészeti promóciós szervezet volt, amelyik olyan grappling versenyeket szervezett, ahol megengedettek az ütések, rúgások. „Relsonnak csak jiu jitsut edző tanítványai voltak, így felajánlottam nekik, hogy edzek én velük gi nélkül. Néhány perc elteltével az egyik srác elkezdett vérezni és kérte, hogy hagyjuk abba az edzést. Ekkor még nem tudtam, hogy ő volt a szervezet bajnoka. A japán újságok sok papírt elhasználtak, hogy lehozzák ezt a sztorit.”

Ez az „edzőmérkőzés” volt a meghívója a Jon Hess elleni szupermeccsre 1996. október 11-én. John Hess igen impozáns fizikai adottságokkal bírt 6 láb 7 inch magas és 295 font volt ekkoriban - emberre lefordítva 2 méter magas és közel 133 kilogramm. Emellett a bunyó világa sem volt ismeretlen a számára, az UFC 5 során TKO-ta Andy Andersont. Nem is találhattak volna jobb ellenfelet Vitor első profi MMA meccsének alkalmából. A mérlegelésen Vitor izgatottan kereste a tömegben a Los Angeles Lakers játékosait.

„Shaquille O’Neal nem sokkal korábban írt alá a csapathoz, amikor meglátta a Carlson Gracie feliratot a pólómra írva egy arany rolexben fogadott Magic Jonhsonnal. Ő állta a fogadást. Sosem fogom ezt elfelejtetni!”

A meccs napján, mikor Vitor már éppen hozzákezdett a bemelegítéshez a mérkőzést szervező cég egy képviselője jelent meg, aki Hess kérését tolmácsolta. Vitor azt mondta, hogy Hess azt szerette volna, hogy a szabályok megengedjék a genitáliák és a szemtámadását mindenféle retorzió nélkül.

„A válaszom nem volt. Carlsonnak azt feleltem, hogy szeretnék családot és gyerekeket egy nap. Erre ő azonnal rám parancsolt, hogy fogjam be a számat. A tolmácsnak azt mondta, hogy közölje Hessel, vale tudo szabályok mellett azt is elfogadjuk, ha kést akarna hozni a ringbe. Miután a tolmács kiment az öltözőből Carlson megkérdezte tőlem, hogy megőrültem-e? Az ellenfeled fél tőled és csak tesztelni akar. Egy percen belül ki fogod végezni!”

Hat évtized vale tudo tapasztalatával a háta mögött Gracie szavának komoly súlya volt. Vitor Belfort önbizalommal telve lépett a ringbe és kiütötte Jon Hesst, mindehhez tizenkét másodpercre volt szüksége.

A meggyőző győzelemnek Hess felett meg is lett az eredménye. Négy hónappal később az UFC megkereste és felajánlotta a lehetőséget, hogy bunyózzon náluk. Vitor 97 kilóval mért be az UFC 12-re, de ez nem akadályozta meg abban, hogy a súlyhatár nélküli, nyíltsúlyú divízió tornáján induljon. Kiütötte Tra Telligmant majd Scott Ferrozot is kevesebb, mint két perc alatt. Ezzel meg is nyerte a tornát. Úgy hívták „A Fenomén (The Phenom)” és a becenevet megszolgálva 1997 májusában 43 másodperc alatt kiütötte David „Tank” Abbottot.

Három látványos UFC győzelmét követően az alig 19 éves Vitor Belfort arra kényszerült, hogy egy olyan ellenféllel nézzen szembe, aki túlságosan ismerőssé vált a számára karrierje során: a hírnév. Hirtelen úgy tekintettek rá, mint Carlson Gracie elsőszámú harcosára, és az irigység csak terjedt azok között a harcosok között, akiket bálványozva Vitor felnőtt.

„Nem állt szándékában, de Carlson az egész csapatot velem hasonlította össze és állított példának. Nehéz volt megbirkózni annyi irigységgel.”

A „sztárság” elégedettséggel is járt. A kemény sparringok helyett Belfort barátja, a testépítő Chris Lufer nyomdokaiban kezdett lépdelni. Ennek meg is lett az eredménye, néhány hónap múlva az UFC 13 győztes Randy Couture ellen, már 108 kilóra felpumpálva érkezett. Kettejük összecsapása az UFC 15-ön volt esedékes 1997. október 17-én. A szeretetteljesen „Amerika Kapitánynak” nevezett Couture 8 perc 16 másodperc alatt TKO-val győzött.

„A gyorsan jött hírnév rossz hatással volt rám. Nem edzettem semmit, aminek köze lett volna a harchoz. Rengeteg barátnőm volt, ennek ellenére nem tagadom, hogy Randy kemény volt. Azt hittem könnyedén legyőzöm és ennek a tévhitnek drágán megfizettem az árát. A világ, amiben addig éltem hirtelen összeomlott és ez hatalmas sokként ért.”

Randy Couture ellen

Vitor nem sokáig pihent. Még ’97 decemberében lekopogtatta Joe Charlest és megkezdte a visszakapaszkodást a csúcsra. Következő ellenfele a szintén később legendává váló Wanderlei Silva volt. Silva ekkoriban éppen felszálló ágban volt Mike Van Arsdale felett aratott kiütéses győzelmét követően. Silva és csapata tele voltak önbizalommal, ami éles ellentétben állt Vitor és csapata lelkiállapotáva.

A két brazil harcos, hol máshol, mint Brazíliában csapott össze egymással 1998. október 16-án, Sao Paolóban. „A Fenomén” 44 másodperc alatt megsemmisítette a „Baltás Gyilkost” az MMA történetének legemlékezetesebb ütészáporával. A tömeg imádta a műsort és mindenki más is, aki azóta látta a felvételeket.

A mára már klasszikus felvétel

Belfort pályafutása nem sokáig pihent. Fél évvel a Wanderlei Silva felett aratott győzelmét követően figyelme a Pride Fighting Championships és annak ikonja Kazushi Sakuraba felé fordult. A Sakuraba meccs új fejezettel gazdagította Vitor és a Graciek kapcsolatát. Vitor jól kezdte a meccset, de aztán eltörte a kezét és végül a pontozók Sakurabát látták összességében jobbnak.

„Annak idején Carlson ragasztószalagból készítette bandázzsal verekedett órákig, kesztyű nélkül. Nem tudta elfogadni, hogy törött kézzel ennél rosszabbul küzdjek.”

Carlson Gracie arra is célozgatott, hogy tanítványát lefizették és azért veszített. – Kazushi Sakuraba a későbbiekben több neves tagját is legyőzte a Gracie családnak, így szerezve meg magának a „Gracie Vadász” becenevet.

Brazíliába hazatérve mester és tanítvány útjai elváltak egymástól. Vitor áttette székhelyét a Brazilian Top Teambe. A csapatot Carlson Gracie volt fekete öves tanítványa alapították: Liborio, Sperry, Bustamante és Bebeo Duarte és még sokan mások, akik ott hagyták a Gracie csapatot. Carlsont rendkívül feldühítette volt tanítványai ilyen viselkedése, de közben Vitor négy győzelmet húzott be zsinórban a Prideban. Gilbert Yvel, Daijiro Matsui, Heath Herring és Bobby Southworth mindannyian kapitulálni kényszerültek.

Brazilian Top Team

Vitor Belfort pályafutásának ismertetése hamarosan folytatódik. Addig is adalékul, hogy hazájában mekkora sztárnak is számít/számított álljon itt az alábbi kis szösszenet.

Annak ellenére, hogy az UFC népszerűsége hatalmasra duzzadt 2011-re Brazíliában, csakis az igazi fanatikusok voltak tisztában Anderson Silva jelentőségével. Másrészről az átlag brazil számára Vitor Belfort egy igazi híresség volt. A brazil média írd és mondd 46 újságírót küldött, hogy nyomon kövesse az UFC 126-t, hogy ne maradjanak le semmiről. Belfort és Anderson Silva összecsapása volt a főmérkőzés. Silva egy frontális fejrúgást, majd néhány ütést követően győzedelmeskedett és megvédte középsúlyú címét. Brazíliában pedig hirtelen csend lett. Az országban senki sem gondoltam volna, hogy a „Pók” ilyen könnyedén átgyalogol Vitoron.