Vasárnap hajnalban zajlott Cincinatti városában az UFC Fight Night sorozatának negyvenedik gálája. Elöljáróban had mondjam el, hogy rendkívül magas színvonalú meccseket láthattunk. Ritkán látni ennyire kiegyenlített meccseket, amik nem, hogy nem fulladtak érdektelenségbe, de a technikai megoldásoknak köszönhetően kivívták a közönség elismerését is.
Kezdjük az elején!
Eddie Wineland érkezett Johny Eduardo ellen. Kettejük közül Wineland a nagyobb név, mindenki őt várta győztesnek. Kivéve Eduardot, aki az első menetben egy jobbossal küldte a földre Winelandat, majd a szokásos ground and pounddal az öltözőbe is.
A második ültető mérkőzés, ami a Foxon is elérhető volt Yan Cabral és Zak Cummings között zajlott le. Egy igazi oda-vissza, adok-kapok csata alakult ki, ahol a két úriember megmutatta, mit is tud állásból illetve a talajon. Végül a pontozók Cummingst látták jobbnak. Kyoji Horiguchi Darrell Montague ellen jött a sorban. Mindig érdekes karate alapokkal rendelkező harcost látni a ketrecben, gondoljunk csak Machidára. Nos, Horiguchi jött látott és pontozással győzött.
Ed Herman és Rafael Natal összecsapása egy igazi ki - ki mérkőzés volt. Mindkét harcos beletette szívét-lelkét a bunyóba. De csak egy győztes lehet, a bírók a Hermant látták jobbnak. Chris Cariaso és Louis Smolka csatája nekem különösen tetszett. Mind állásból, mind a földön komolyan oda tették magukat a srácok. Ennek megfelelően a pontozás is szoros volt, Cariaso nyert, de csak egy paraszthajszállal.
Soa Palelei Ruan Potts ellen megmutatta, milyen félelmetes ütőerő van egy nehézsúlyú, öklének nevezett precíziós fegyverében. Egy olyan, szinte ártalmatlannak tűnő ütéssel altatta ellenfelét, aminek a felismerése még a szakkommentátoroknak is komoly gondot okozott.
Neil Magny Tim Meanssel végig küzdötte a kiírt háromszor öt percet és mivel többségében ő dominált, megérdemelten győzött pontozással. És snitt, jöjjön a második felvonás. A gála eddigi programjában is voltak szép K.O – k, de ami innentől következett az valami…
Elsőként Daron Cruickshank Erik Koch ellenében demonstrálta a fejrúgás emberi testre gyakorolt kártékony hatását. Tette ezt rögtön az első menetben.
Őt követte Costas Philippou, aki kiváló kéztechnikáját Lorenz Larkinon tesztelte, sikerrel. Larkin az első menetben kénytelen volt kapitulálni Costas elsöprő erejű ütéseivel szemben.
És elkövetkezett a várva várt főmérkőzés Matt Brown és Erick Silva közt. Mindketten a váltósúly élmezőnyébe tartoznak, így ahogy várható volt nagyon oda tették magukat. Mindkét félnek voltak szép pillanatai, Brown inkább állásból volt jobb, míg Silvának nagyon komoly hátsó fojtás kísérletei voltak. Végül Brown kerekedett felül a harmadik menetben és a brutális verést kapott Silván csakis a mérkőzés vezető közbelépése segíthetett.
A gála további érdekessége, hogy igazi fogadás gyilkos volt. Az este folyamán nyolc, olyan harcos győzedelmeskedett, akinek a papírforma szerint veszíteniük kellett volna. Igaz a mondás, hogy az MMA-ban bármi lehetséges?
Az est mérkőzésért járó ötvenezer amerikai dollárt érő bónuszt Matt Brown és Erick Silva kapták. Az est teljesítményért járót, pedig Matt Brown és Johny Eduardo. Bátran kijelenthetjük, hogy az est nyertese egyértelműen Matt Brown és mi, a rajongók vagyunk!
Utolsó kommentek