Shogun Rua ma hajnalban Ausztráliában életében először kényszerült két, zsinórban elveszített mérkőzés után a küzdőtérre lépni. Shogun a Pride Fc idők során fiatal kora ellenére korszakos zseninek lett kikiáltva, melyet nem tudott kamatoztatni marandóan az UFC-be való érkezését követően. Ez elsősorban komoly és sorozatos sérüléseinek tudható be, melyek napjainkban is láthatóan hátráltatják korábban alkalmazott technikai repertoárjának kiaknázásában. Lehetett ő félnehézsúlyú bajnok is szervezetnél, szinte mindig underdog-ként küldték ki őt a ketrecbe a bukik, nem volt ez másképpen most sem, Te Hunat azonban véleményem szerint erős túlzás volt esélyesebb pozícióba rakni, tekintve, hogy Teixeira ellen elég könnyen kapituált legutóbb. És hogy a hype mennyire utol érte őt is, azt nyilatkozta, hogy még mindig jelent valamit Shogun legyőzni. Erre még egy lapáttal rátett Dana White is, aki első körben támogatná Rua középsúlyú bemutatkozását, vagy akár visszavonulását is, amennyiben kikap Te Huna ellen. 

Nos, ilyen szembe szél közepette lépett ketrecbe Shogun, hogy kicsivel több, mint egy percet töltsön ott. A brazil ugyanis tudta, hogy Te Huna agresszíven fog kijönni, látszott mozgásán, hogy a kontrákra hegyezte ki magát, amit gyönyörűen és brutálisan sütött el: egy balos horog eszméletlenre csapta a betörő Te Hunat, akit elterülve a földön Shogun még megzúzott kicsit, amolyan Hendo vs Bisping kivégzés íze volt a dolognak. A brazil legenda ezzel a komoly győzelemmel ha nem is született újjá, de lélegzetvételnyi időt és helyet kapott a szervezetnél. Ami engem illet, támogatnám a középsúlyú kitérőjét, bármennyire is nem akar Anderson vagy Wandy útjába állni. A fogyasztás nem lenne gond, és nem óriások ellen kéne szenvednie, mint Guszti vagy Jones ellenében.