Balogh Norbi a hétvégi Venum Victory World Series 72.5 kilós torna első körében vereséget szenvedett Abdallah Mabel ellen, de attól még a gála legnagyobb szíve díjat neki adtuk át. Most elmeséli, hogyan élte meg a mérkőzést.
Kellemes napot! Üdvözletem!
Nem egyszerű úgy nyilatkozni a mérkőzésről, hogy ne legyen félreérthető. Hiszen olyan, mintha magyarázkodásnak tűnne. De megpróbálkozom vele.
Nagyon sok munka, nélkülözés volt a felkészülés ideje alatt. Eredménytől függetlenül boldog vagyok, hogy ilyen rangos tornán részt vehettem. A csalódás egyedül azért van, mert azt a bizonyos görcsösséget, ami már az öltözőben való beütéseknél tetőzött, csak a harmadik menetben tudtam elengedni.
Nagy volt a nyomás, amit úgy gondoltam, a felkészülés során a rutinomnak köszönhetően majd levetkőzök. Hazai közönség, tanítványok, debreceniek előtt itthon szerepelni nem egyszerű, hiszen régen volt ilyen színvonalú torna Magyarországon. Nagyon akartam. Túlzottan is akartam, kívántam a bunyót. Nagyon meg akartam ruházni a franciát!
Remek formában vagyok. Jó volt az időzítés is. Gönczi Janinak nagyon sokat köszönhetek, remek szakember és nagyszerű ember! A görcsösség miatt nem pattantak úgy az ütések és a védekezésem is nyitottabb volt a tőlem megszokottól. A padló is csurom vizes volt mindenhol, folyamatosan csúszott. Ezért is néztem bele a pofonba, amiből sikerült is kikecmeregni nagy nehezen.
Azután éreztem hogy végre fellazultam. A harmadik menetben már hasonlítottam önmagamra. Érzésem szerint, minden elfogultság nélkül úgy gondoltam, hogy kellett volna így is egy extra menet. Véleményem szerint a második menet miatt nem kellett volna elmenjen mérkőzés. Számomra ennyire nem volt egyértelmű Mabel győzelme. És ha van még egy menet, más a küzdelem végkimenetele!
De sebaj, a pontozók így látták! Egy biztos: nincs vége, míg nem nyerek. Nincs pihenő, készülök tovább a Budo gálára, ami október 3-án lesz Budapesten. Lehetőséget kaptam, hogy címmérkőzést vívjak.
• TDMG
Utolsó kommentek