Totaldamage

Ami elsőre világraszóló szenzáció és mindenkiből hőskölteményeket fakaszt, az másodjára már csak egy vállveregetésre és egy „csak így tovább”-ra elég. Ez van, ha az egekbe emeled a mércét: jól megszokjuk és soha többé nem elégszünk meg kevesebbel. A harmatsúlyú világbajnok T.J. Dillashaw a UFC on FOX 16 főmeccsén megismételte a UFC 173-mas teljesítményét, és TKO-val kivégezte a korábbi első Renan Baraót. Azzal együtt, hogy az amerikai ismét csodálatosat alkotott a ketrecben, a hajnali randi nem volt 100%-ig ugyanolyan, mint az első.

Amikor Dillashaw tavaly megalkotta élete fő művét, és leckét adott Baraónak bunyóból, végigpattogta a meneteket. Most az oktagon folyamatos körbetáncolása helyett hosszú perceket töltött klincsben, a kerítésnek passzírozva a brazilt, ütésekkel és térdesekkel puhítgatva Barao testét és csapolva az energiáját. Meglepő húzás volt, és talán hübriszből fakadt: a brazil előzetes szurkálódására, hogy övé a fizikális előny, T.J. csattanós választ adott, és megmutatta, hogy nem csak fürge, de valódi erő is lakozik benne. Azt se hallgassuk el, hogy a meccs elején alaposan bekezdett a brazil és volt is néhány szép találata, de ez végül csak arra volt jó, hogy Dillashaw felébredjen és odalépjen a gázpedálra.

Dillashaw lábmunkáját figyelni = a boldogságtól felzokogni. Tanítani való volt most is, még úgy is, hogy a bokázás ezúttal nem bontakozott ki úgy, mint az első alkalommal. A bajnok tánc helyett egy idő után már simán megállt Barao előtt és kényelmesen, a lehetőségeken jól elnyammogva döntött a következő támadásról. A brazil már az álló célponttal sem tudott mit kezdeni. A kifáradás volt az oka, vagy az, hogy Barao addigra már mentálisan is teljesen megtört? Valószínűleg mindkettő. Dillashaw a harmadik menet végén már majdnem kivégezte, de a kürtszó akkor közbeszólt. A TKO a negyedik elején érkezett egy huszonhét ütéses kombináció végén. Barao ugyan még talpon volt, de már csak a pofonokat zabálta számolatlanul. Helyes volt Herb Dean közbelépése. 

Valamikor a meccs közben Joe Rogan azt mondta Dillashaw stílusáról, hogy minden bunyós tanulhatna belőle, mert ez a sport jövője. Ez csak félig igaz – mert már azóta ez a sport jövője, hogy Dominick Cruz valamikor az előző évtizedben először könyvjelzőzte a Youtubeon Muhammad Ali és Willie Pep highlight videóit. Hogy azóta miért nem kezdett el felzárkózni senki? Talán azért, mert Cruzt sorozatos sérülései miatt előbb találod meg a gyógytorna csoportban, mint a ketrecben, így bunyós vívmányai egyszerűen háttérbe szorulnak. Vagy talán azért, mert a világ szeme mindig is jobban tapadt a nehezebb súlycsoportokra. Ha Alexander Gustafsson nem tompa aggyal lép ketrecbe januárban, és ki tudja táncolni Anthony Johnsont, akkor talán ma már mindenki a furmányos lépéseket gyakorolná.

Akárhogy is: Dillashaw teljesítménye ismét magasba lendítette a bunyó felé ésszel közelítők fáklyáját, és az erre fogékonyak előbb-utóbb mind oda fognak gyűlni a fényére. Dominick Cruznak, a ketrec eredeti tánckirályának pedig fel kell gyógyulnia és vissza kell térnie. Most úgy érzem, nagyobb bűncselekmény volna, ha nem valósulhatna meg a Dillashaw – Cruz meccs, mintha végül a Rousey – Cyborg leszámolás maradna el.

Evolúció

A gála előmeccsén Miesha Tate hozta azt, amiben ő a legjobb, azaz a kezdeti nehézségeket legyűrve alkalmazkodott ellenfeléhez és szívósan csimpaszkodva kisajtolta a győzelmet. Az első menetben még úgy tűnt, Jessica Eye kezei túl nagy falatnak bizonyulnak Tate-nek. Ahogy Evil Eye minden egyes támadás elől kitért és kegyetlenül kontrázott, aligha gondoltuk sokan, hogy végig megy a meccs – a második menettől viszont fordult a kocka, és igazi újdonságokat mutatott Cupcake.

Elővette a fejmozgást, és elkezdett találni az ütéseivel, míg Eye pontosan az ellenkező útvonalat járta be, nekiállt luftokat ütni és két pofára zabálni az érkező öklöket. Ez Miesha okos szintváltásaiból fakadt, meg abból, hogy Tate megmutatta: nem véletlenül tűnt izmosabbnak, mint eddig bármikor. Kétszer is leütötte Eyet, úgy tűnik, a gyúrás meghozta a gyümölcsét, és komoly ütőerővel vértezte fel Tate-et. Amikor a bunyó a földre került, akkor meg nem is volt kérdés, kinél lesz az előny – naná, hogy Mieshánál, aki egy ponton még egészen érdekes, bár szabálytalan fejrúgásokat is bemutatott hátsó kontrollból. Persze rögtön fel is hagyott velük, amikor a bíró szólt neki, hogy ezt azért nem kéne.

A meccset végül egyhangú pontozással vitte Tate, és meg is kapta a lehetőséget arra, hogy következő lépésként az augusztus elsejei Ronda Rousey – Bethe Correia mérkőzés győztesével mérkőzhessen a női harmatsúlyú bajnoki övért. Miesha abszolút kellemes meglepetés volt, ugrásszerűen fejlődnek a képességei, bár az is kiderült, hogy amikor elveszíti a fejét – ez most a mérkőzés utolsó pillanataiban történt meg – még mindig hajlamos arccal indítani a támadásokat. Ez sem Ronda, sem Bethe ellen nem életbiztosítás. Persze Ronda ellen mi az? Ja, ha hagyod a francba a bunyót, és más foglalkozás után nézel.

Videojáték

Edson Barboza és Paul Felder meccse valami állati jó volt, ilyen lehet egy élő szereplős Tekken-menet. Mindketten szuper, technikás kickboxot hoztak, élmény volt nézni minden egyes támadást, még azokat is, amik nem találtak. Felder tényleg imádja a forduló öklös/könyökös/rúgásos technikákat és a megiramodó ellenfél lendületét megtörő közbelépő térdeseket – utóbbiakért Donald Cerrone a felelős. (Felder Cowboy edzőtársa, így ragadtak rá a közbelépő technikák – az atomelszánt bunyó-arckifejezéssel egyetemben.)

ACHTUNG: megszületett minden tökönrúgások ősanyja:

horror

A fenti, könnyfakasztó jeleneten túllépve is, Barboza egyelőre túl nagy falat volt Feldernek. Az igazi móka akkor indult be, amikor a brazil elkezdte lenyúlni az amerikai forduló támadásait, a két harcos sokszor egyszerre kezdett el forogni, mint két kicsi tornádó (és most nem Teica Torresre gondolok). A meccset a keményebb és tapasztaltabb Barboza vitte el egyhangú pontozással, de Feldertől is láthatunk még nagy dolgokat a jövőben, ebben biztos vagyok.

R.I.P.

Joe Lauzon gyors munkát végzett Takanori Gomin. A UFC bónuszkirálya néhány bekajált ütés után levadászta a legendás japánt, a földre vitte, ott – némi szubkeresés után – befogta a hátát, kilapította, és addig verte a Tűzgolyó Kölyök fejét, amíg TKO-val le nem intették a meccset. Mármint amíg Lauzon maga le nem intette a meccset – a gála legfurább pillanataként J-Lau meg sem várta, míg Herb Dean közbelép, addig verte Gomit, míg úgy nem érezte, hogy elég, aztán abbahagyta, felkelt és elsétált. Elég is volt: Dean némi vizsgálódás után valóban beszüntette a mérkőzést. 

Hogy miért vállalta magára Lauzon a bírói feladatokat? A bunyó után interjúban az amerikai azt mondta, hogy Gomi az egyik tinédzserkori hőse, és nem akarta feleslegesen bántani. Riszpekt J-Lau: ha a bunyóbónusz most el is maradt, a jófejségi prémiumot mindenképpen kiérdemelted. Megint. 

Mi volt az undercardon? Három finish. Kezdésnek Zak Cummings 43 másodperc alatt TKO-zta Dominique Steelet: 

James Krause másfél percen belül hátsó fojtással finishelte Daron Cruickshanket: 

Tom Lawlor pedig egy nagyon komoly verést túlélve egyetlen villanással kiütötte az addig domináló Gian Villantét: 

Poresz is volt, az Elizabeth Phillips - Jessamyn Duke meccsen a fantasztikus minőségű Reebok bunyósmelltartó nem bírta a nyomást, és megszületett a UFC történetének első villantása:

Thanks #reebok your just making it worse! Lol @BloodyElbow @MiddleEasy @joerogan @ShitJRoganSays pic.twitter.com/Hm7KmiSprO

— kingwizzer (@NinjaNickJitsu) 2015. július 25.

Szóval nem csak, hogy szarul néz ki, a Reebok harci mez még konkrétan szar is. Bravó!

Amúgy minden klassz volt, de Dillashaw ragyogásához semmi sem ér fel. 

A gála teljes eredménysora:

T.J. Dillashaw (c) def. Renan Barão TKO (ütések) R4 0:35
Miesha Tate def. Jessica Eye egyhangú pontozás (30-27, 30-27, 30-27)
Edson Barboza def. Paul Felder egyhangú pontozás (29-28, 29-28, 29-28) 
Joe Lauzon def. Takanori Gomi TKO (ütések) R1 2:37

Tom Lawlor def. Gian Villante KO (ütés) R2 0:27
Jim Miller def. Danny Castillo megosztott pontozás (28-29, 29-28, 30-27) 
Ben Saunders def. Kenny Robertson megosztott pontozás (29-28, 28-29, 29-28) 
Bryan Caraway def. Eddie Wineland egyhangú pontozás (29-28, 29-28, 30-27) 

James Krause def. Daron Cruickshank szubmissiön (hátsó fojtás) R1 1:27
Andrew Holbrook def. Ramsey Nijem megosztott pontozás (29-28, 28-29, 29-28)
Elizabeth Phillips def. Jessamyn Duke egyhangú pontozás (29-28, 29-28, 29-28) 
Zak Cummings def. Dominique Steele TKO (ütések) R1 0:43  

TDMG