Totaldamage

Bendo a WEC és a UFC bajnoki öve mellé megszerezheti a Bellatorét is.

Ezen a héten minden MMA-rajongó agya túlhevült és leolvadt. Azzal kezdtük, hogy szombat éjjel több mint egy éves kényszerszünet után visszatér Jon Jones, majd azzal folytattuk, hogy Conor McGregor felmutatta a középső ujját a UFC-nek, és először visszavonult, majd kivették a szervezet 200. gálájának főmeccséből, mire elmondta, hogy nem vonult vissza, DE. És az egymásra pakolt ünnepélyes várakozás és drámacunami alatt szépen, majdnem síri csendben lapult meg a hét talán legnagyobb sztorija, az, hogy a WEC és a UFC volt könnyűsúlyú bajnoka most a Bellatorban is odaérhet a csúcsra.

Benson Henderson nagy lehetőség előtt áll, de persze egyáltalán nem furcsa, hogy szinte senki sem beszél róla. Bendo mindig is kiváló sportoló volt, de az emberek fantáziáját egyszerűen nem bírta megragadni, mert ahhoz ő túl jófej, és mert a bunyója, bár tök technikás, tök taktikus, tök eredményes és tök jó, minden drámát és látványosságot nélkülöz.

Ez alól a tavaly év eleji Dávid vs. Góliát-győzelme igazi kivétel: amikor a UFC Fight Night: Valentin nap főmeccsén felment váltósúlyba, és előbb kibírta a középsúlyúnak is beillő Brandon Thatch terror-rohamait, majd lebirkózta és lefojtotta az óriást, egyszeriben mindenki a szívébe zárta – méltán. Aztán a következő mérkőzésén megint jött a fanyalgás, pedig nagyon izgalmas és taktikus tusában győzte le Jorge Masvidalt – de megosztott pontozással, amiből már korábban is többet kaptunk tőle a kelleténél.

Henderson a Masvidal-győzelemmel lebunyózta UFC-szerződését, és amikor beállított a Bellator, tett egy jobb ajánlatot, Bendo pedig rábólintott és szedte a sátorfáját, relatíve kevés szemöldök szaladt az égbe. Az általános reakció kábé így hangzott: „öö... oké.” Hát nem vetett szét a hisztéria senkit sem.

Pedig ez a sztori ennél azért többet érdemelne: a bellatoros debütálásán, a 153-as gála főmeccsén Bendo egyből a szervezet váltósúlyú bajnokával, Andrey Koreshkovval küzd meg, annak övéért. Ha sikerrel jár, akkor elmondhatja magáról, hogy három színvonalas, magasan jegyzett szervezet trónjára is felült, és ez ebben a felállásban még senkinek sem sikerült.

Prémium övgyűjtő projekten persze más is dolgozott már sikerrel. Az abszolút grand slam, azaz a Pride és a UFC övek elhódítása Antonio Rodrigo Nogueirának sikerült ugyan, de az nem volt az igazi, hiszen az amerikai szervezetnek csak az ideiglenes nehézsúlyú címét hódította el Tim Sylvia ellen, a valódi már nem jött össze. Ha nem ragaszkodunk a két gyémántszervezethez, akkor olyanból meg több is van, aki egy közmegegyezéses második számú promóció öve mellé a UFC-aranyat is megcsípte. Jose Aldo a WEC pehelysúlyú királyából lett a UFC történetének egyik legdominánsabb bajnoka, Luke Rockhold a másik második, a Strikeforce középsúlyú címe mellé szerezte meg a UFC-set, és végül is ide tartozik Daniel Cormier is, aki „rendes bajnok” nem volt Scott Coker előző szervezeténél, „csak” nehézsúlyú tornagyőztes, és így lett később király UFC félnehézben. A sor még tovább is folytatható.

Nade a WEC – UFC – Bellator triplázás még soha senkinek nem sikerült, és ez, akárhogy is nézzük, tényleg történelmi tett volna.

Bellator 153 weigh-in results: Koreshkov and Henderson official for title fight https://t.co/VTHY7NWw9w #MMA #UFC pic.twitter.com/bh04YZ4jYJ

— Epic Fighting (@EpicFighting) 2016. április 21.

Bendónak nem lesz egyszerű feladata, a UFC-s sikerek ezen a meccsen nem jelentenek garanciát. Andery Koreshkov nem kamu – egy netes kommentben nagyon találóan az orosz Rory MacDonaldnak titulálták, némiképp gyengébb grapplinggel, de erősebb állóharccal. Profi karrierje során csak egyszer szenvedett vereséget, még 2013-ban, az akkori bajnok Ben Askrentől, akinek az a speciális képessége, hogy kimondottan szarul fest bunyó közben, de eléri, hogy az ellenfele meg még szarabbul fessen. Szóval, hangozzon ez bármilyen furcsán ezek után, tőle kikapni tényleg nem szégyen. Koreshkov kemény gyerek, igazi bajnok.

Ha Benson Henderson sikerrel jár, és a jól megérdemelt fogpiszkálóját holnap hajnalban már a Bellator váltósúlyú bajnoki öve fölött nyammogja el, az azért nagy dolog lesz, és a Jones és McGregor-drámák árnyékában történelmecske fog íródni. Figyeljünk oda rá.