Totaldamage

Semmi extra, de azért jó. Csúcspontok még így is akadtak - ezekről az összefoglalóban külön megemlékezünk, mozgóképekkel, a kattintás után.

Rögtön magyarázkodással kell kezdenem: bár a Fight of the Night-elismerést a Darren Till vs. Nicolas Dalby bunyó kapta, a legélvezetesebb meccs a Louis Smolka vs. Patrick Holohan volt. Hogy mégis az előző párosításból választottam borítóképet, annak pusztán az volt az oka, hogy Till és Dalby közös királykodása sokkal jobban néz ki, mint ahogy Smolka és Holohan bármikor is képesek lennének kinézni. Erről ennyit, a két légsúlyú mérkőzése viszont kajak jobb volt, íme, ezekért:

A Fight Night 76 főmeccse egy normálisabb cardon a felvezetők közé fért volna csak be, de akkor is olyan volt, mint pezsgődurranások sorozata. Valójában egy nyaktörő iramú szubmissiön grappling-bulit láttunk a ketrecben, elvétve megfűszerezve némi állóharccal – és persze pont az utóbbi morzsák bizonyultak döntőnek. A földön mind Holohan mind Smolka borzasztóan aktív volt, folyamatosan keresték a szubot, de képességeik kiegyenlítették egymást – függőlegesen Smolka egyértelműen jobb volt, a leadott pofonok billentették ki a hazai kedvencet annyira, hogy végül a második menetben feladásra is kényszerült a földön, hátsó fojtásban.

Baromi szórakoztató gurulás volt, aki háklis a földharcra, mert csak a guardban való pihenést meg maszatolást látja benne, annak ezt a meccset kell megmutatni.

Az előmeccsre Norman Parke és a bankrablásból és börtönbüntetésből visszatérő Reza Madadi heveny gyűlölettel hangolt, aztán a mérlegelős balhéhoz képest a ketrecben nem történt semmi. Lapozzunk is inkább.

Az gála hivatalos Fight of the Nightja tehát a borítóképen feszítő Darren Till és Nicolas Dalby csatája volt, és ennek tényleg élmény volt minden perce: a laza muay thai-os indult a pattogós karatés ellen, a bunyó képe meg pontosan azt hozta, amire ezek alapján számított az ember. A bírók döntetlenre hozták ki a meccset, ezzel viszont nem értek egyet – Till az első két menetet fölényesen vitte, és bár a harmadikban tényleg ott sem volt (még a másodikban kiugrott a válla, aztán a dán a végső öt perc elején betalált egy nagy fejrúgással, onnan már a túlélés volt a tét), ez még így is 2-1 a Brazíliában nevelkedett britnek. Mindegy, a lényeg, hogy aki májusi UFC-debütjén még nem figyelt fel Tillre, az most biztosan felírta a nevét, a 22 éves srác nemsokára felkavarhatja a váltósúlyú top 10-et.

A main card első meccse nem a technikától, hanem a pofonoktól volt hangos: Neil Seery és Jon Delos Reyes nem szaroztak, odaálltak ütni. A kósza földharc-jelenetek egyikén pedig, a második menet végén a hazai srác beakasztotta a guillotinet, a vendég pedig kopogott. Ez kevésbé eltartott kisujjal borozós, sokkal inkább söröskorsót lengetős bunyó volt, meg voltam vele elégedve.

A felvezetők során valószínűleg senki sem kapott szívrohamot. Két finish született: a legelső ültetőn Gareth McLellan ground and pound TKO-val győzte le Bubba Busht, két egész másodperccel a meccs végét jelző kürtszó előtt:

De McLellan a második menetben szabálytalanságot is vétett: Bush levitel-kísérletét a ketrecdrót megragadásával állította meg, innen lendületet véve került mountba, és kezdett el g'np-vel büntetni. Szemüveget a bírónak!

A végére pedig jöjjön egy újabb felkiáltójel: Tom Breese remek bunyóval, az első menet végén TKO-zta a UFC egyik igazán érdemtelenül sok figyelmet kapó harcosát, Cathal „LOL” Pendredet. Breese magabiztos, gyors, pontosan és jól üt – Rory MacDonald edzőpartnere a TriStarnál, aki nem is fukarkodik az elismerő szavakkal, ha brit haverja kerül szóba. Most már Dublin is tudja, miért. Breese Darren Tillhez hasonlóan a Carlos Condit – Thiago Alves gálán debütált a szervezetnél, Tillhez hasonlóan kiütéssel, és róla is azt gondolom, hogy nagy szerepet játszhat a váltósúly jövőjében. Atomra megnéznék egy Till vs. Breese bunyót.

A UFC Fight Night 76 teljes eredménysora:

Louis Smolka def. Paddy Holohan szubmissiön (hátsó fojtás) R2 4:09
Norman Parke def. Reza Madadi egyhangú pontozás (30-27, 30-27, 30-27) 
Darren Till vs. Nicolas Dalby döntetlen (29-28, 28-28, 28-28) 
Neil Seery def. Jon Delos Reyes szubmissiön (guillotine fojtás) R2 4:12

Stevie Ray def. Mickael Lebout egyhangú pontozás (29-28, 30-27, 30-27) 
Aisling Daly def. Ericka Almeida egyhangú pontozás (30-27, 29-28, 29-27) 
Krzysztof Jotko def. Scott Askham megosztott pontozás (29-28, 28-29, 29-28) 
Tom Breese def. Cathal Pendred ТKO (ütések) R1 4:37
Darren Elkins def. Robert Whiteford egyhangú pontozás (30-27, 30-27, 30-27) 
Garreth McLellan def. Bubba Bush TKO (ütések) R3 4:58