Totaldamage

Sziasztok!

Véleményem egy jó horog ütés kivitelezéséről a következő: ahány ember, annyi fajta horog ütés. Természetesen az iskolázottság mindig alapkövetelmény kéne hogy legyen, de ha már az alapokkal tisztába vagyunk, kisebb-nagyobb módosításokat végezhetünk az ütés kivitelezésekor a gyorsaság, az erő, vagy egyszerűen csak a magunk javára.

A horog ütés is távolságfüggő, és minél messzebb van az ellenfél, vagy magasabb, annál nyújtottabb karú horgot vitelezünk ki, ami a végén már átvált "csapottba", vagy egész közelről indítva, lerövidítve az áthidalandó távolságot, Joe Calzaghe-féle "szkander"szerű ütésbe.

De sok furcsán kivitelezett horogütést tudnék még felsorolni, ami lehet, hogy klasszikus értelemben nem az alapokhoz ragaszkodik, hanem annak egy tovább vitt változata, mint pl.: Rocky Marciano piszkos horgai, amelyet a lendülettől tovább vezetve, öklét saját maga felé irányítva azok átcsaptak könyökösbe.

Mivel nem mindenki világbajnokként kezdi, nagyon hatékonyak tudnak lenni az egész testet belefordító és a kart teljesen hátrahúzó, hajlított karú "parasztlengősök" amik egy gyengébb védelmet könnyen szétbombáznak.

Ha derékból jobban esik ütni mint vállból, valamint mellizmaink jobban fejlettek a sok fekvenyomástól, mint elülső deltáink, és gyorsabban is rá tudunk fordulni, mintha szabályosan (én úgy szoktam mondani: úgy kell ütni a horgot, mintha egy asztal lapjára rátennénk a kezünket, és azon végig vezetve érkeznénk meg a célba) ütnénk meg, tehát a könyök nem emelkedik ki vízszintesig, hanem félúton felütés, és horog közt vezetjük, akkor semmi se tartson vissza annak használatától.

Ököltartás horog ütéskor: három fajtát véltem eddig felfedezni, én sok sérülés után a legelsőt használom.

1. Becsapódáskor az ökölbe zárt tenyér felém néz (csonkának is hallottam nevezni)

 

2. Az ököl párhuzamos a talajjal (főleg zsákoláskor, hiába bandázsoltam, fájt a csuklóm)

 

3. Az ökölbe zárt kéz hüvelykujja a talaj felé néz becsapódáskor

Gyűszűben ennyi, de még bőven lehetne boncolgatni a témát (statikusan vagy menet közben, beleugorva vagy földhöz tapadt lábbal, ugyanazzal a kézzel ráismételve vagy egymás után váltott kézzel bombázva, stb.)

A horog ütés nem szentírás, ki-ki döntse el magának, melyik fekszik neki legjobban, melyikkel a leghatékonyabb.

Sok sikert a gyakorláshoz!