Csóri Anderson napjainkban még annak is örül, ha a lábujjait meg tudja mozdítani, de a sajtó és immár a menedzserek is azon vannak, hogy minden napra jusson egy hír a brazil legendáról. Persze erre szükség is van ilyen izmos szponzorok mellett, mert senki nem szeret egy valag pénzt kifizetni, majd kétszer padlón látni a legyőzhetetlent, aztán meg 1-1.5 évig rehabos képeken nézni a pipás vagy hamburgeres logót. 

Mivel lehetne fenntartani a buzzt? Hát az örök álom életben tartásával. Emlékszel még, 1-2 éve a legnagyobb kérdés az volt, hogy a GSP-Anderson-Jones trióból mikor jön össze egy szupermeccs. Ez a kép azóta szertefoszlott, GSP visszavonult (?), Anderson pedig lábtörése mellett elveszítette érinthetetlen státuszát. GSP is hagyott bőven fanyar szájízt maga mögött a Hendricks elleni meccsel, és kimondatlanul motiváció kérdése, hogy egy nap visszatérjen. Mi lehetne erre a legjobb indok, mint egy megkésett, de annál zsetonosabb Anderson elleni meccs? Mondjuk ez még mindig inkább a brazil számára kedvezőbb: a fizikai fölény mellett hozhatna vissza ázsióján egy nem vereséggel visszavonult GSP elleni győzelemmel. Georges számára ha eddig voltak kifogások, ezek után is lesznek, de talán a szabin átértékel pár dolgot. Persze ez mind csak ha, Soares-ék sok google találatot akarnak a Silva kulcsszóra, egy cikket megért.