Totaldamage

Számomra a küzdősportok - legyen szó ökölvívásról, kick-bokszról, birkózásról vagy mma-ról - a versengés legmagasabb szintű formáját jelentik. Két ember áll egymással szemben a küzdőtéren. Nincsenek segítők,  csapattársak és fegyverek. Mindössze csak a legszükségesebb védőfelszerelések...és Te,szemben az a ellenfeleddel. Az összecsapás után az erősebb, gyorsabb, technikásabb és jobban felkészült harcos távozik győztesként. Aki képes a végsőkig kitartani. De hogy lehet erre tudatosan készülni? 

A sport eredeti formájában a harcra való felkészülést szolgálta. A mai küzdősport edzések pontosan ugyanezen elv alapján épülnek fel. Mikor edzünk, akkor mi is ugyanúgy harcra készülünk. A magam példájából kiindulva: mikor egy adott bunyóra készültem, akkor mindig, minden korábbi felkészüléshez képest motiváltabban edzettem. Végig az járt a fejemben, hogy a másik ugyanígy készül és mindent meg akartam tenni annak érdekében, hogy én nyerhessek.

Ami az mma-t és a vegyes rendszereket illeti, itt annyi minden apró részletre kell odafigyelni a szakmai munkánál és a technikai edzésnél, hogy nincs igazából edzésidő és edzéseszköz az erősítéshez. Mostanában a mai termekben körülnézve látom, hogy mindenféle hülye gumiszalagokkal és csigás gépekkel divat-bohóckodnak, de valós értéket nem találok az efféle edzésformákban. A mi termünkben is van pár hülyeség - ráadásul pont az én tanácsomra a következő idényre át is kerülnek a kirakatba - de az legfőképpen a leendő hobbista ügyfelek becsalogatására szolgál. Vannak vasak is, kézi súlyok és rudak, tárcsák, van traktorgumink is, természetesen kalapáccsal,mert anélkül nem létezhet manapság edzőterem.

De mielőtt bárki egyáltalán megérinthetné őket, először is meg kell tanulnia mozgatnia a saját testsúlyát. Általában ez fekvőtámasz és húzódzkodás variációkból áll, has és lábgyakorlatok sokaságával kombinálva. Ahogy fejlődünk, úgy érdemes egyre nehezebb progressziókat beépíteni a programunkba. A túlterhelésnek ez a lényege: a test könnyen alkalmazkodik, ezért újabb és újabb ingerekkel kell meglepnünk, hogy megnövekedett teljesítménnyel reagáljon az elvégzett edzésmunkánkra. A programtervezésnél egyénenként érdemes figyelembe venni a következőket:

• - jelenlegi edzettségi állapot
• - öröklött adottságok

Ebből nagyjából tudni lehet, hogy mik az adott sportoló erősségei és hiányosságai. Ezeknek a javítására rövid távú célokat érdemes kitűzni, folyamatosan monitorozva a fejlődést. A leggyengébb láncszemet kell megtalálnunk adott mozdulatban, és technikában és ahhoz kell alakítani a gyakorlatok végzését és sorrendjét. Az intenzitás a legfontosabb tényező a meglévő gyengeségeink javítására. Újra visszaidézve; a sport eredeti formája a harcra való felkészülést szolgálta.

Harc

Mikor az edzésünkre melegítünk, akkor gyakorlatilag harcra készülünk. Harcra, nemcsak az ellenfeleink, hanem a gyengeségeink és félelmeink ellen is. És el is érkeztünk a mai valódi témánkhoz: a finisherekhez. Ahogy a nevéből is adódik, ezt a hagyományos erő vagy technikai edzésünk után végezzük. Miért?

Mert ekkorra az elérhető energiaraktáraink kimerültek és emiatt ez a legjobb alkalom arra, hogy mozgósítsuk a további energianyeréshez bizonyos zsírbontó enzimeket és a növekedési hormon szintünket. A tudományoskodást most mellőzném, legyen elég annyi, hogy a plusz zsírégetésen kívül arra kondicionálhatjuk így a szervezetünket, hogy a fáradságküszöbünket tolja ki. A fiziológiai hatásokon kívül jóval többet is nyerhetünk a finisherek következetes alkalmazásával. A keménységet és az akaraterőt is kiválóan fejleszthetjük így. Ezt a nyereséget úgymond kivihetjük magunkkal az edzőteremből, növelve a mindennapjaink produktivitását is. Akaraterőt adhat a munkánkban és a magánéletünkben is.

Az alábbiakban látható példa kiválóan alkalmas lehet minden sportoló számára, hogy próbára tegye ezt a módszert. Lényegében egy húzó, egy nyomó, egy láb és egy has gyakorlatot tartalmaz, mint edzésminimum. A gyakorlatokat egymás után, pihenő nélkül hajtsuk végre.

1. Húzódzkodás alsó fogással (kifáradásig)

2. Elrugaszkodó fekvőtámasz (tapsolás nélkül, kifáradásig)

3. Guggoló ugrás 20 ismétléssel

4. Nyújtott lábemelés ülve 20 ismétléssel

1 perc pihenő után folytatva.

Kezdőknek 1-2 kör elvégzése is komoly terhelést jelenthet, de következetes munkával el kell érni 4-5 kör folyamatos teljesítését. Az ismétléseket mindig tökéletes technikával hajtsuk végre, és a pozitív kifáradásig végezzük azokat (amíg már nem megy egy teljes ismétlés)

Sorozatunk következő részeiben olvasóink kérdései alapján folytatjuk a mindennapok edzéseibe könnyedén beépíthető edzésmódszerek ismertetését. Természetesen várjuk a további kérdéseket is!

írta: Bronson