Totaldamage

A Vadnyugat törvényei alól a ketrecben sem lehet kibújni.

Ha nincs az újabb doppingbukás, akkor nincs a Cowboy vs. Cowboy párosítás sem – azaz kevésbé lett volna mókás a ma hajnali UFC-gála főmeccse köré épül promóköröcske, cserébe viszont Tim Means közreműködésével valószínűleg jóval tovább élvezhettük volna a bunyót. Az MMA első dokumentált kovbojpárbaja ugyanis kábé addig tartott, ameddig az eredeti, fegyveres szemezések a Vadnyugaton: az amerikai rednecknek a pillanat tört része elég volt ahhoz, hogy kivégezze brazil társát.

Alex „Cowboy” Oliveiráról tudtuk, hogy nagyon buzog benne a paraszterő, és ezzel meg a lelkesedésével akkor is képes legyűrni az ellenfeleit, ha a technikája nem valami csiszolt. Az elit(ebb) Donald „Cowboy” Cerrone ellen ez nem volt elég. A korábban mindig girnyó, a 170 fontos debütálására viszont eléggé kicombosodott Cowboy az elején meg is ízlelte Cowboy erejét, a „fight!” felhangzása után egyértelműen az utóbbi volt az agresszor. Ez betudható annak is, hogy Cowboy mindig gyorsan kezd, míg Cowboy notórius lassú kezdő – de aztán, még mielőtt tényleg elragadta volna a lelkesedés, Cowboy hamar a földön találta magát Cowboy gyönyörű és sima levitelének köszönhetően. A vásznon Cowboy egyből megmászta Cowboyt, és a lábával rögtön rá is zárta a nyakára a háromszöget. Cowboy kopogott, Cowboy pedig örült: gyorsan sikerült feledtetnie a decemberi dos Anjos-fiaskót. 

A két pisztolyos az év eddigi legjobb hangulatú mérlegelését produkálta szombat este, és ezt a bratyizást még meg is fejelték egy újabb aranyossággal az eredményhirdetés előtti reklámszünetben. A győztes Cerrone kihúzott egy tollat a kalapjából és a vesztes Oliveira kalapjára tűzte. Ilyen szintű kedveskedést két cowboy között a Túl a barátságon óta nem láttunk. 

Na szóval Cerrone ismét nyeregben (haha), Oliveira meg kapott egy reality checket. Sokat kell még fejlődnie a brazilnak ahhoz, hogy a top 10 elejével felvegye a versenyt (akár könnyű-, akár váltósúlyban), de azt se felejtsük el, hogy Alex erre a meccsre is beugrósként érkezett, mint majdnem minden eddigi UFC-bunyójára. Ebben is nagyon hasonlítanak egymásra Donalddal. És egyébként a tanulópénzen túl is szolgált előnyökkel a gála a pampák királyának: imádni való volt a vigyorgós-táncolós bevonulása, meg úgy általában a rendezvény során mutatott magatartása – mindez a főmeccs-státusznak hála most sokkal több emberhez ért el, mint eddig, szóval egészen biztos, hogy Oliveira egy rakás új rajongót szerzett magának. És ha nem sérül le, úgyis megint hamar bunyózni fog, kábé holnapután, csak úgy, mint Cerrone. Basznak ezek mindenre.

Az előmeccsen sem tököltek sokat, Derek Brunson hamar kicsapta Roan Carneirót. Egyensúllyal itt senki sem törődött: az amerikai nekifutásból lóbálta be a végtagjait, a teste szinte úgy csapkodott az öklei után, mintha zászló lett volna a szélben. Carneiro vesztét szintén egy súlyponttal mit sem törődő előrerukkolás okozta: Brunson elhajolt az ütése elől, a brazil fejest ugrott a ketrec falába, onnan meg már ki se tudott jönni többé a rámászó-ütlegelő amerikaitól. 

Egyébként ez volt az egyik legcsúnyább TKO, amit valaha láttam – Brunson az örökkévalóságig csak a brazil kettős fedezetét, az alkarját és kesztyűit püfölte, és valahogy eszébe se jutott változtatni a csapások szögén. Végül kb. egy darab pofon beslisszolt állra, Carneironak volt egy villám-eszméletvesztése, és a bíró leállította a bunyót. A közbelépés jó volt, előtte az a maszatolás... meh.

Cody „Paige VanZant exe” Garbrandt kíméletlenül kiütötte Augusto Mendest, aki hiába állat BJJ-s, földmunkára nem maradt se ideje, se lehetősége. 

Ez lett volna az est kiütése, ha nincs Oluwale Bamgbose. Bamgbose kegyetlenül lerúgta Daniel Sarafian fejét, de csak azután, hogy átment két lábon járó videójátékba: a rúgást megelőző, figyelemelterelő kézmozdulataival úgy festett, mint egy random verekedős játék-karakter, aki egy előre-le-föl-kis ütés-stb. kombóval csalja elő a spéci támadását. 

Nagy kár, hogy még ez sem volt elég a hivatalos est kiütése címhez: azt Chris Camozzi kapta, miután zsinórban érkező hat darab térdesével eltörte a fejét védő Joe Riggs alkarját. 

Csóri Diesel már 59 meccset talicskázott össze magának, arc helyett egy bőrrel bekötött sebszövet-maszkot visel – mindezt alig 33 évesen. Lehet, hogy nem lenne hülyeség visszavonulni.

Az est meccsének az egyik női bunyót választották: Lauren Murphy öt másodperccel a vége előtt TKO-zta Kelly Faszholzt. Itt egy sokatmondó gif a mérkőzésről: 

View post on imgur.com

A másik női bunyón Ashlee Evans-Smith csak úgy tudta megosztott pontozással legyőzni Marion Reneaut, hogy a bírók nem csak vakok voltak, de még számolni se tudtak. Azért ez már tényleg mindennek a legalja.

Nem a Fight Night 83 volt a UFC legbombább gálája, de a kártya tetőtől-talpig elég szórakoztató volt ahhoz, hogy kimossa a szánkból a Bellator 149 poshadt ízét. Jól esett, na.