Badr Hari és Alexey Ignashov. A két legnagyobb eltékozolt tehetség, akiket mégis annyira szeretnek a rajongók világszerte.
Badr Hari. A K1 utolsó éveinek egyik legnagyobb alakja, az igazi Rosszfiú. Az elemi erejű támadásairól készült felvételek anno megtöltötték a küzdősport műsorok KO-válogatásait és a K1 highlightokat. Ütőereje vitathatatlan volt. Kérdezzük csak meg Semmy Schiltet! Schilt-et egyedülállóan sikeres kickbox pályafutása alatt mindössze kétszer állították meg. 2009-ben Badr Hari volt az, akinek másodjára sikerült ez a bravúr, öt évvel Schilt első kiütéses veresége után. Magán a mérkőzésen, mikor Hari rögtön letámadta Schiltet, az óriás alakjából minden vitalitás elillanni látszott, és szinte viszontválasz nélkül kapitulált az első menet második percében.
És itt álljunk meg egy percre és vegyük szemügyre Hari támadását. Ne magát a technikát, hanem ahogy támadott. Hari féktelenségéről beszélünk most. Ez volt az a féktelenség, ami a ringbeli sikereit nagymértékben elősegítette, és ez volt az a féktelenség, ami a ringen kívüli életét nagyban megkeserítette. Képtelen volt ezt a tulajdonságát profi bunyós létére a küzdelmeire korlátozni és ezzel végül mindenki sokat veszített. Hari-n, a családján, a barátain, edzőin, menedzsmentjén, szponzorain kívül mi nézők és a küzdősport rajongók is. Mert amíg a sajtótájékoztatókon való verekedések eladhatóbbá tesznek egy-egy gálát, addig ugyanezt a civil életben a törvények büntetik.
Hari nem a későbbiekben világsztárrá vált terminátorként kezdte a pályafutását, hanem egy ígéretes, tehetséges fiatal bunyósként, mint sok más hasonló korú srác. A korai éveiben nem sikerült hosszú veretlenségi szériákat összeütnie, mivel időről időre becsúszott egy-egy nagy vereség. Az első mérkőzését ráadásul mindjárt az első menetben egy fordulórúgás következtében KO-val veszítette el Rocky Grandjean ellenében, aki a későbbiekben nem sok mindenre jutott a szorítók világában. Utána már a hetedik küzdelmén összefutott a nagy Alexey Ignashovval, aki valóban korának egyik legnagyobb alakja volt és akkortájt igencsak jó formát mutatott. Rövid küzdelem után Ignashov földre küldte Harit egy testre, pontosabban a solar plexus-ra irányzott jobbegyenessel, ami a meccs végét jelentette a marokkói számára. Ahogy Hari a földön fekve küszködött, hogy levegőt kapjon, a mindig nyugodt Vörös Skorpió odalépett hozzá, felsegítette, majd a szemébe nézett és mondta neki, hogy lélegezzen mélyeket, végül a sarokba kísérte. A harcosok bajtársiasságának ékes példája volt ez a jelenet, ahogy a tapasztaltabb küzdő a fiatal bunyós segítségére sietett.
Két évvel később Stefan Leko volt az, aki megállította Harit egy forduló rúgással. Viszont alig öt hónap elteltével Hari a K1 bemutatkozó mérkőzésén az egyik leghíresebb KO-jával bosszulta ezt meg.
Következő meccsén a mindig szórakoztató ausztrál harcos, Peter Graham lepte meg egy fordulórúgással, szintén highlightokba illő stílusban.
Ezután a fiatal ütőgép, Ruslan Karaev állította meg. 1-3 volt az akkori mérlege négy meccs után, és szemmel láthatóan alapvető technikai problémákkal küzdött, bizonyos technikák ellen szinte teljesen tehetetlen volt. Több kiütéses vereségének oka egy-egy fordulórúgás volt, ráadásul az ütés állóképessége is elég gyengének tűnt, hiszen minden komolyabb találat láthatóan hosszan benne maradt.
Ezek után pár mérkőzés következett, majd sor került kettejük visszavágójára Karaevvel. Ez alkalommal Hari újra veszíteni látszott és padlóra került ismét. A számolás után viszont - mivel előre tudni lehetett, hogy Karaev most lerohanja - mindent feltett egy lapra, a legjobb ütésére,a hátsókezes egyenesére és ez az egy "lap" végül sikeresnek bizonyult és bőven kifizetődött. Lássuk hogyan!
És ez a pillanat volt ott a ringben,amikor az igazi Badr Hari megszületett, akitől mindenki tartott. Aki több, mint egy éves kihagyás után, többszöri bírósági és menedzselési problémák után visszatért a ringbe és az aktuálisan második helyre rangsorolt Gokhan Sakit könnyedén kiütötte.
...és aki azelőtt ütötte ki az "új" Alistair Overeemet, mielőtt azt bárki megtette volna.
Ami Badr Harit különlegessé teszi, az a jobbkezes ütése, amit szinte bármilyen szögből, a bunyó bármelyik pillanatában be tud vinni az ellenfeleket megrendítő erővel. Klincsből kilépve, ellépésből, vagy akár egyensúlyvesztési helyzetből Hari jobb keze menetrendszerűen érkezni fog és bizony talál is. A specialitása a mesteri időzítésű és tökéletes tempójú, az ellenfele érkező balhorgán belül ütött jobbegyenes, amit láthattunk fentebb mind Ruslan Karaev, mint Alistair Overeem ellen. Ez a hagyományos ökölvívás legerőteljesebb kontrája és ritkán láthatjuk ilyen hatékonysággal kivitelezve.
Hasonló gyilkos hatékonysággal alkalmazza a jobbegyenesét ellenfelei testét támadva is. Ez is olyasmi, amit kickbox meccseken nemigen látni, mivel a bunyósok nem szeretnek ilyen formán szintet váltani a támadásaikban a rúgások és a térdesek miatt. Errol Zimmermann ellen annak ellenére, hogy Zimmermann leütötte őt, tartotta magát ehhez a taktikához, amivel sikeresen lejjebb vitte a holland magasan tartott fedezékét és végül szintet váltva,e gy jobbegyenessel kiütötte őt. A mérkőzés felvételén jól hallható Hari minden testre irányzott jobbegyenesének a hangja.
Hari kontrát is remekül tud ütni. A Peter Aerts elleni meccsen hat percig jobbkezes kontrák tömkelegét mutatta be.
Sajnos Badr Hari is a saját indulatainak lett az áldozata végül, csakúgy, mint sok más nagy harcos a múltban,e lég itt csak Mike Tysont vagy Naseem Hamedot megemliteni. Badr Hari kicsit saját maga paródiájává vált. Mindig agressziót mutatott a ringben, nemcsak mikor a kiütésre törekedett. Így veszített Remy Bonjasky ellen a K1 2008-as év végi döntőjében és Hesdy Gerges ellen is 2010-ben Amszterdamban, az It's Showtime rendezvényen. A saját kontrollálatlan csapkodása segítette hozzá Zabit Samedovot a 2013-as második mérkőzésükön ahhoz, hogy kiüsse Harit egy pontos kombinációval. Ahogy Hari elkezdett fejetlenül támadni, a kezeit leejtette, az állát kiemelte - és az eredmény alább látható
Mióta a K1 csődbement, azóta Hari kiszorult a kickbox térképről. Manapság minden menő nehézsúlyú a Glory-nál van, bár ott is kezdődnek a problémák. Meccselt egyet a horvát "K1" Grand Prix-n, az öregedő Mirko CroCop szervezésében, aztán a Legend Fc-ben és a Global Fc-nél is, de ezt nem lehet hozzá méltó színvonalnak nevezni. Viszont az őt körülvevő állandó jogi és magánéleti problémák nem nagyon teszik lehetővé, hogy nagy szervezethez aláírhasson.
Emlékezhetünk, hogy Badr Hari pályafutása kezdetén találkozott az ereje teljében lévő Alexey Ignashovval. Több párhuzamot is felfedezhetünk kettejük karrierjében, még ha annyira eltérő két karakterről is van szó. Ignashovot a maga idejében szintén a legnagyobb tehetségnek tartották, ő volt a másik ember aki meg tudta állítani Semmy Schiltet, és tette ezt Ignashov elsőként, megsemmisítő stílusban. Viszont Ignasov csillaga kihunyt, még mielőtt egyáltalán igazán fényesen ragyoghatott volna. A Vörös Skorpió - Harival ellentétben- ezt a saját maga ellen elkövetett bűneinek köszönheti és nem annak, hogy másoknak próbált ártani.
Badr Hari az a fajta srác, aki soha sem tud nyugton maradni és a temperamentuma az, ami a ringen belüli és a ringen kívüli gondjait is okozta. Alexey Ignashov története viszont a szomorúságról szól, átitatva sérülésekkel és alkoholizmussal. Sajnos nagyon úgy néz ki, hogy Badr Hari esetében is azt fogjuk mondani pár év múlva, mint most Alexey Ignashovnál: "Mi lett volna,ha.....?"
Slack mester nyomán irta és tolmácsolta: Bronson
Utolsó kommentek