A Shlemenko elleni győzelme után Ortiz így nyilatkozott a sajtótájékoztatón:
„Amikor megsérült a nyakam, egy csomó rajongó azt mondta, hogy szerintük le kellene már állnom, de én nem hittem ebben. Egész életemben azt mondták nekem az emberek, hogy semmit sem tudok majd megtenni, semmit nem érek el majd. Világbajnok lett belőlem mindössze másfél évvel azután, hogy elkezdtem a sportot. Segítettem eljuttatni ezt a sportot oda, ahol most van, sok mindent feláldozva az életemből. 5 komolyabb műtéten mentem keresztül. Az emberek mondogatták, hogy semmit nem tudok majd megtenni, de mindig bebizonyítottam nekik az ellenkezőjét.
Azt hiszem, hogy Isten amolyan eszközként teremtett meg engem, bár nem vagyok túlságosan vallásos ember, mégis ezt gondolom. És ezáltal meg tudom mutatni az embereknek, hogy mi mindenre képesek, ha hisznek magukban. Már azelőtt tudtam, hogy megnyerem ezt a meccset, mielőtt Shlemenko kihívott volna, ennek így kellett történnie. Nagyon hálás vagyok most, mert az amerikai álmot élhetem. Azelőtt nem volt semmim, most meg megvan mindenem. Amikor hazamegyek, vagy vigyázom a gyerekeimre, vagy éppen edzem, nagyon veszélyes ember vagyok, és bármelyik félnehézsúlyú harcosnak szétrúgom a s*ggét, ez alól pedig Rampage sem kivétel.”
Tito önbizalma tehát rendben van, Rebney pedig máris azon gondolkodik, hogy milyen tornán kellene elindulnia Ortiz-nak, hogy a leghamarabb odaérjen az öv közelébe. Tito a végén még tényleg találkozik Rampage-el...
H.Ákos
Utolsó kommentek