Totaldamage

Nemrégiben az NSAC komoly össztűz alá került CJ Ross pontozóbíró megmagyarázhatatlan lapja miatt, amit a Mayweather - Canelo meccsen produkált (114-114, döntetlen). Bár Mayweather az elejétől a végéig domináns volt, Ross miatt nem egyértelmű, hanem csak többségi pontozással nyert. Ross, akinek már több vitatható esete volt - legutóbb a Bradley vs Pacquiao eredménye - határozatlan időre visszavonult a meccs utáni közfelháborodás miatt.

Mindezek ellenére az NSAC igazgatója, Keith Kizer védelmébe vette Ross-t, akárcsak a Bradley-Pac meccs után. Erről a közismert MMA bíró, John McCarthy így nyilatkozott nemrégiben:

"Van egy pont, ahol valaki már annyit hazudott, hogy egyszerűen belefáradsz. Az igazság az, hogy Keith Kizer nem ismeri a küzdősportokat. Sosem volt részese ilyesminek, sosem művelte őket. Néha olyan embereket rak pozícióba, akiket talán nem kéne. Áruljátok el, miért mondta CJ Ross a Mayweather meccsre, hogy döntetlen? Láttátok? Istenem, kb 11-1 volt. Közel sem voltak egymáshoz. Szóval, ha valaki ezt csinálja és ugyanazokat az embereket rakja vissza, akkor tulajdonképpen a harcosok nem érdeklik. Nem érdeklik a sportolók, a megélhetésük. És tudjátok mit? Nem szabadna, hogy ilyen pozícióban legyen. És ha valakinek nem tetszik, hogy ezt mondom, nos.. Ez van."

McCarthy és Kizer pár évvel ezelőtt már összeakasztották a bajszukat. Big John akkoriban is hasonló kételyeknek adott hangot, de akkor ezzel pusztán annyit ért el, hogy Nevadában feketelistára került és nem bíráskodhatott, hiába kért később nyilvánosan bocsánatot és adta be jelentkezését az engedélyre 2010-ben.

Ezúttal azonban McCarthy nem hajlandó tovább játszani Kizer játékát:

"Meg kell mondjam, hogy semmi bajom az NSAC-val. Nagyszerű bizottság. De azt hiszem, hogy túl sokat adnak egy emberre. Ott ülnek és ez az ember jelöli ki a bíróikat, a mérkőzésvezetőket és volt már némi problémájuk emiatt. Nos, ez Keith Kizer problémája. Én nem neki dolgozom. Szívesen dolgoznék egy atlétikai bizottságnak. Imádok nekik dolgozni. De sosem dolgoznék Kizernek. Soha. Ha ő van hivatalban, ha ő a vezérigazgató, akkor nekem semmi dolgom velük."

McCarthy úgy gondolja, hogy az erők, melyek az MMA-t szabályozzák, önelégültté váltak, ami a jelenlegi rendszer fejlődését illeti, holott továbbra is számtalan hiba vagy hiányosság bukkan elő.

"Nem rólam van szó. A sportról." -folytatta McCarthy. "Az MMA-ről, a bokszról. Mondjátok, miért van az, hogy ha profi sportolók vannak, akkor nem az elérhető legjobb embereiket használják a meccseiken? Nem arról van szó, hogy egy kevésbé jó ember nem tud jó munkát végezni, de általában ki végzi a legjobb munkát? Ki lesz a legigazságosabb a sportolókhoz? Ki fogja az egészét tekintve a legjobb munkát végezni, ami a küzdelmet igazságossá teszi?"

"Egy bizottság igazgatójaként ezekre kellene figyelni. Kit lehetne oda rakni, aki a legjobb munkát végzi, hogy minél kevesebb vita legyen? Persze mindig támadhat valami vita, ellentmondás, de a lehető legkevesebbre kell törekedni. Erre kéne figyelni. Nem tudom, hogy ezt csinálják-e."

McCarthy egy példának a 10 pontra épülő rendszert hozta fel, ahol is a bíróknak muszáj 10 pontot adni minden menetben valamelyik versenyzőnek (a szabálysértések miatti levonások előtt). McCarthy és mások a bokszból vették át a rendszert, még az MMA korai szakaszában, de ahogy egyre több és több küzdelem végződik ellentmondásosan, visszavonhatatlanul megváltoztatva ezzel a sportolók életét és széles kőrű bizalmatlanságot kiváltva a pontozó bírókkal kapcsolatban, McCarthy úgy gondolja, hogy a sport túlnőtt a rendszer keretein.

"Ha megnézed és összehasonlítod hány menetünk van nekünk és mennyi a bokszban, akkor láthatod, hogy ott egy címmeccs 12 menet, míg az MMA-ben ez 5. A legrövidebb bokszmeccs 4 menet. Nálunk a norma a három." - mondta McCarthy.

"Ez néha nagyon megnehezíti a harcosok dolgát, amikor valaki rossz pontokat ad. Nehéz helyrehozni ezt."

Mivel az NSAC vitathatatlanul az a standardnak gondolt szervezet, mely után a többi bizottság is mintegy modellezi önmagát, McCarthy és sokan mások is csak remélni tudják, hogy az NSAC megteszi, amit kell, hogy az eljövendő generációk számára finomhangolják a sportot.

Záró soraiban így nyilatkozott:

"Hihetetlen sportunk van. Csak nézd meg a Jones-Gustafsson meccset. Két srác, akik 205-tel mérlegeltek be és kb 225-230 fonttal léptek az oktagonba és ilyen keményen, ilyen sokáig küzdöttek, ilyen technikával és ennyi szívvel - mit kívánhatsz még egy sporttól? Ez művészet. Nekem ez gyönyörű. És mindig dolgoznunk kell rajta, hogy a következő generációknak még jobbá tegyük."

"Van egy pont, ahol a dolgok nagyon személyessé válnak az emberek számára és néha pusztán annyi az indokuk, hogy 'Hatalmam van, neked meg nincs. Megmutatom mit fogok tenni.' Ez az ő döntésük. Azt hiszem, azonban, hogy általában az ilyesmi utoléri őket. És úgy gondolom, hogy őket pont most érik ezek a dolgok utol."