Totaldamage

Rafael dos Anjos egyhangú pontozással legyőzte Anthony Pettist, és ezzel a brazil lett a UFC új könnyűsúlyú bajnoka. Ekkora trónfosztást azóta nem láttunk, hogy T.J. Dillashaw 2014 májusában kiütötte Renan Baraót. A két meccs közti párhuzam viszont ebben ki is merül: a párharcok a sokk-faktort leszámítva nem is lehetnének ennél különbözőbbek.

Míg tavaly egy amerikai fiú a semmiből új technikák százait előrángatva oktatta a domináns, de nem túl bonyolult harcmodorú brazilt, addig most egy brazil fogta magát, lement bulldogba, és a szart is kitaposta az igazi, trükkös amerikai fiúból. Furcsa érzés volt nézni ezt a vérontást: amellett, hogy – dos Anjos fejlődését elismerve is – teljesen váratlan volt, kicsit olyannak tűnt, mint amikor valaki légvédelmi ágyúval vadászik pillangóra. 

Dos Anjos nem bonyolította túl a stratégiát: ment, végig Pettis nyakán lógott, se helyet, se időt nem adott neki arra, hogy kibontakozzon, és az öt menet alatt végig olyan nyaktörő iramot diktált, amit eddig leginkább Cain Velasqueztől láthattunk. A tempót látva internet-szerte többen máris kokszost kiáltanak – ezt majd a tesztek megmondják, addig is szeretnék élni a naivitás lehetőségével, és a fejemet még mindig döbbenten vakargatva csodálni ezt a jelenséget, ami egyszerre állít emlékművet a kitartásnak, az összeszorított foggal elvégzett munkának és a türelemnek. 

Az est másik címmeccsén Joanna Jędrzejczyk második menetes TKO-győzelemmel simán elpusztította Carla Esparzát. A lengyel lány már a gála felvezető köreiben ellopta a showt, és csak még jobban rálépett a gázpedálra, amikor bezárult a ketrec ajtaja. Már a nyílt edzésen iszonyú élesnek tűnt, de a női szalmasúly címmeccsén a kérdés sosem az volt, vajon ki nyer lábon, hanem az, hogy a lengyel egyáltalán lábon bír-e maradni. Hogy bírt, az nem kifejezés. A levitel-védelem nem az az eleme a bunyónak, amit túlzottan sztárolni szoktunk, de ahogy Joanna megállította Esparza kísérleteit, az egyszerűen szenzációs volt. 

A Sütiszörny birkózó dresszben lépett a szőnyegre, még jobban nyomatékosítva stratégiáját, de 17 kísérletéből csak egyszer sikerült földre vinnie a lengyelt, és akkor sem ment vele semmire. Joanna viszont hibátlanul valósította meg a tervét, 60 % feletti pontossággal talált csapásaival, ez pedig a fénykorában harcoló Anderson Silva szintje. Lélegzet-elállító, sebészi pontosságú teljesítmény. Győzelmével a Joanna Champion-ra átkeresztelkedett lengyel lány lett a UFC történetének harmadik európai bajnoka. Bas Ruttenhez és Andrei Arlovskihoz csatlakozott – nem rossz társaság.

Johny Hendricks egy váratlanul sima meccsen egyhangú pontozással söpörte el Matt Brownt. Akik a nyílt edzéses slattyogás miatt attól tartottak, hogy Fitt Rigg lelassult, megnyugodhattak: tényleg csak arról volt szó, hogy vagy nem vette komolyan a bemutatót, vagy nem akarta előre kiteríteni a kártyáit – esetleg csak simán nem legelt előtte elég köpődohányt. Sajnos Hendricks a meccsen nem tudott mit kezdeni a lehengerlő fölényével – gyakorlatilag akkor vitte le Brown-t, amikor csak úgy tartotta a kedve, de soha nem került finishközelbe. Az világos, hogy a súlycsoportban Hendricksnek Lawleren kívül jelenleg nincs párja, de 2013 márciusa óta minden egyes meccsét a bírókra kellet bíznia, és ez elég aggasztó egy olyan embertől, aki korábban vérszomjas KO-király volt. 

Alistair Overeem védte a fejét, és ha ő védi a fejét, akkor nagyon kevesen rúghatnak mellette labdába. A holland okos és kimért bunyót hozott, és egyhangú pontozással verte meg Roy Nelsont. Overeem elővette hőkövető térdeit, jól mozgott, és akkor sem esett kétségbe, amikor a ketrechez szorult – egészen vicces látvány volt, ahogy a meccs vége felé Nelson, takarékoskodva az energiájával, megpróbálta megtalálni a rést a feltartott kezei mögül leső Overeem fedezékén, és hosszú másodpercekig csak azt láttuk, ahogy szemeznek egymással „mozdulj már! - nem, te mozdulj!” stílusban. A győzelemmel megszületett Overeem első nyerő szériája a UFC-ben, és az a vicc az egészben, hogy a nehézsúly jelenlegi állapotát tekintve kábé még kétszer kell nyernie zsinórban, hogy megkapja a címmeccset. 

Joseph Duffy, az utolsó ember, aki legyőzte Conor McGregort, megérkezett a UFC-be. Azaz mit megérkezett: berúgta az ajtót, meghágta a házigazda asszonyát, odahányt az asztalra, és lelépett a pénzzel. Első menetes, villámgyors TKO-val verte meg Jake Lindsey-t, és közben meg sem izzadt. És most azon morfondírozik, hogy le kéne menni pehelysúlyba. A jelenkori UFC legizgalmasabb sztorija íródhat, ha a csendesen somolygó srác valóban úgy dönt, hogy itt az ideje ismét belepisálni King Conor jacuzzijába.

A gála eredményei, balra a győztesekkel:

Rafael dos Anjos def. Anthony Pettis (c) egyhangú pontozás (50-45, 50-45, 50-45)
Joanna Jędrzejczyk def. Carla Esparza (c) TKO (ütések) R2 4:17
Johny Hendricks def. Matt Brown Decision egyhangú pontozás (30-27, 30-27, 30-27)
Alistair Overeem def. Roy Nelson Decision egyhangú pontozás (30-27, 30-27, 30-27)
Henry Cejudo def. Chris Cariaso Decision egyhangú pontozás (30-27, 30-27, 30-27)

Ross Pearson def. Sam Stout KO (ütések) R2 1:33
Elias Theodorou def. Roger Narvaez TKO (ütések) R2 4:07
Beneil Dariush def. Daron Cruickshank szubmissiön (hátsó fojtás) R2 2:48
Jared Rosholt def. Josh Copeland TKO (ütések) R3 3:12

Ryan Benoit def. Sergio Pettis TKO (ütések) R2 1:34
Joseph Duffy def. Jake Lindsey TKO (fejrúgás és ütések) R1 1:47
Germaine de Randamie def. Larissa Pacheco TKO (ütések) R2 2:02

Gyere velünk Krakkóba, a Gonzaga vs Cro Cop 2-re!