TDMG Store

tdmg_sun_rashguard.jpg

Írj nekünk!

Utolsó kommentek

Hirdetés

TDMG Store

TD|MMA: Köcsög Dana megint jól lefikázott mindenkit :-(

2016.06.22. 17:26 td_interim

010611040103dzg9isp1757gdu.jpg

De kedves Dana szólt pár kedves szót is! :-)

 

tdmg_banner.png

A tengerentúli MMA-ban lassan nincs ember, akinek ne lenne podcastja, így hát a UFC volt váltósúlyú bajnoka, Matt Serra is indított egyet. A UFC Unfiltered című műsor első részében a szervezet elnöke és Serra jó barátja, Dana White volt a vendég, és kikérdezték MINDENRŐL.

A legizgalmasabb témánál, a UFC eladásánál persze terelt, azzal maszatolta el a dolgot, hogy ne parázzon senki, egyik alkalmazott sem fogja elveszíteni az állását, amikor viszont egyénekre kérdeztek rá, engedett kedvenc hobbijának, azaz az őrjöngő fikázásnak. Kapott belőle a fujjogó rajongósereg és legfőképpen persze Ariel Helwani riporter, viszont most néhány kedves szóra is futotta a nagyfőnöktől: Donald Cerrone, Joanne Calderwood és Fedor Emelianenko anyukája most nem csuklott.

Kezdjük a sátánnal, Ariel Helwanival, aki a UFC 199-en órákkal a hivatalos bejelentés, azaz a nagyon ütős promóvideó levetítése előtt megírta: Brock Lesnar a UFC 200-on visszatér. Jutalma az volt, hogy az MMAFighting.com teljes stábjával együtt kivágták az arénából, és örökre kitiltották a UFC rendezvényeiről. A tiltást aztán röviddel utána feloldották, de Helwani még előtte a teljes, heti MMA Hour műsorát az inzultusnak szentelte, és a végén élő adásban el is sírta magát. White meg most kigúnyolta.

Nos, Ariel visszakapta a sajtóakkreditációját, de azt nem mondanám, hogy a jóindulatunkat is visszanyerte. Amikor azt a promót csináltuk, rengeteg embernek tartotta a titkot – ezt a rajongókért tettük. Azt a dolgot a rajongókért csináltuk, hogy meglegyen az a wow-hatás, és mindenki azt mondja: „Ó, wow, Brock visszatér!” És ahogy (Ariel) ezt elintézte, azzal nagyon sok ember a másikat kezdte hibáztatni. Láttad, hogy nem voltam ott, hogy Dominick Cruz derekára csatoljam az övet. Aztán, amikor kiszaladtam, hogy felövezzem Bispinget – mert 10 éve van velem Bisping, nagyszerű fickó – akkor meg fel volt tűrve az ingem ujja, nem volt rajtam zakó, mert épp annak a görény húzásnak az utóhatásaival küzdöttem. Mondhatják az emberek, hogy ez újságírás, nem érdekel. Különbözhet erről a véleményünk, de pontosan tudja, mit tett, és szándékosan tette. Aztán fogja magát, és elsírja magát a kibaszott showjában, meg minden. Ember, ezt a gyerekeid is látni fogják, az Isten szerelmére! Érted, hogy mondom? Hagyjál már.

White azzal folytatta, hogy Helwani a húzásával – azzal, hogy a munkáját végezte – a színfalak mögött egy csomó értékes kapcsolatot majdnem végleg gajra vágott, utána meg nyilvánosan sajnáltatta magát. Aztán újságíró helyett „website-fickónak” nevezte a riportert, mert szerinte az igazi újságírók előre szólnak a cégeknek arról, hogy mit fognak megírni. Azaz White ideális világában az újságírók előre engedélyt kérnek, mielőtt bármit megírnának. Végül a nagyfőnök mocskos húzásnak nevezte a jelentést, aztán még egyszer nevetségesnek titulálta a sírást.

Más.

Rory MacDonald és Stephen „Wonderboy” Thompson a hétvégén nagyon taktikus és trükkös meccset vívott, öt menetet bunyóztak végig a váltósúly jövőjéért, mely igazi sakkjátszma volt. Tehát hörgés, darálás és vér nem volt benne, ami miatt többen unták, és ennek hangot is adtak a neten. Dana White közbelép:

Az emberek fikázzák a MacDonald-Wonderboy meccset. Figyelj bazmeg, ha azt a meccset fikázod, hagyd abba. Ne nézzetek több bunyót, nézzetek valami mást, kibaszott holdkórosok. Ha nem tetszett az a meccs, akkor valami mentális problémád van, és lófaszt se tudsz a küzdősportokról. Azt mondták az emberek, hogy unalmas, hogy Wonderboy unalmas; kibaszott barmok vagytok. Fogd a pénzed és nézz inkább... nem is tudom mit. Kurva idióta vagy.

 

Mi volt már a vége, amikor Rory tudta, hogy el fogja veszíteni a meccset, ezért úgy jött ki, mint George Foreman, és leállt bunyózni, Wonderboy meg minden szögből eltalálta bazmeg, ott maradt belharcban, aztán kiperdült oldalra? Mesteri volt. Hihetetlen volt. Ha nem tudod értékelni azt a meccset, Rory strapabírását és keménységét... és egy csomó embernek nem tiszta, hogy a Robbie Lawler-bunyó után teljesen szét volt menve az orra, meg kellett műteni, aztán most sparringon megint megsérült. Megint megműtötték, aztán az ötödik menetben le se szarta, tudta, hogy le kell vadásznia Wonderboyt, ki kell végeznie nagy pofonokkal. Tisztelet Rorynak, egy kibaszott állat és harcos, és tisztelet Wonderboy hihetetlen tehetségének.

Szal pofa be, csicskák!

Más.

A hétvége legnagyobb győztese Donald Cerrone volt, aki eredetileg 155 fontosként ismét 170-ben küzdött, és gyakorlatilag hibátlan teljesítménnyel, TKO-val leradírozta a ketrec vásznáról a korábbi 185 fontos kihívó Patrick Cotét. Aztán a gála utáni sajtótájékoztatón, miután felsorolták neki az utóbbi időszakban elért szédületes eredményeit azzal, hogy riszpekt, lemondóan azt mondta: a fizetése alapján nem jelent ő a UFC-nek szart se. Dana később beszélt vele, erről most ezt mondta:

Cerrone azt mondja a sajtótájékoztatón: „Nem tudom, hogy a UFC mennyire szeret, ha megnézem a csekkem.” Oké, én és Cerrone olyan jóban vagyunk, amennyire csak lehetséges. Egy csomó személyes dolgunk is van, mind pozitív. De a kölyök több mint 200 ezer dollárt keresett egy ingyenesen sugárzott gála előmeccsén, és a jegybevétel 900 ezer dollár volt. Mármint mégis mire számított? A kölyök remekül festett. Sose volt bajnok, és mégis 200 ezer fölött keresett, előmeccsen, egy 900 ezres jegybevételű, ingyentévés gálán.

 

Megbeszéltük Cerronéval. Abszolút egyet értettünk az ügyben. Azt mondta, „félig vicceltem.” Szeretem őt. Fenomenálisan festett, csak az van vele, hogy nem kiegyensúlyozott a teljesítménye. Cerrone egyszer világverő, máskor meg az első menetben kivégzik testütéssel.

 

Szerintem ami itt frusztráló lehet, főleg egy olyan fickónak, mint Cowboy Cerrone, hogy megvan hozzá a személyisége. Mindenki szereti a kölyköt. A harci stílusa kurvára pontosan az, amit szeretek. Pont az én ízlésemhez van szabva. Minden, amit harcosban szerethetek, megtestesül Cowboy Cerroneben. És pár meccsnyire van a nagy meccstől. Mindent meg kell nyerni. Minden meccs a legfontosabb, és fel kell küzdened magad a ranglétrán, és meg kell nyerned azokat a nagy meccseket.

 

Cowboy – akit, még egyszer, nagyon szeretek – sokáig nem vette komolyan a dolgokat. Nem mászhatsz sziklát két nappal a meccsed előtt, vagy nem wakeboardolhatsz meccsnapon. Néha olyan dolgokat csinál ez a gyerek... ha komoly, nagy pénzeket akarsz, akkor a megfelelő tudatállapotba kell kerülnöd. Ahogy a minap Patrick Cote ellen küzdött, úgy kell küzdened, ha dos Anjos vagy Diaz vagy bármelyik nagykutya ellen küzdesz. Ha megkapod azt a nagy meccset, akkor nyerned kell.

Más.

Fedor Emelianenko nagyon necces meccset nyert meg Fabio Maldonado ellen, melyet igazából csak a pontozóbíróknak köszönhetett. Amúgy az első menetben kiütötték lábon, alig élte túl. Az orosz legenda mérkőzését élőben adta a UFC Fight Pass, ami óriási lépés volt Fedor és a promóció kapcsolatában. Bár Emelianenko egyáltalán nem úgy tűnt, hogy képes hozni a UFC-szintet, még mindig úgy tűnik, megannyi zátonyra futott tárgyalás után le fogják igazolni, legalábbis erre utal az is, hogy White a podcastben ahelyett, hogy eltemette volna az oroszt, diplomatikus maradt, és még meg is dicsérte.

Inkább hagyták volna, hogy meghaljon, mint sem leállítsák a meccset, tudod? De ember, tiszteletet érdemel, hogy milyen kemény és strapabíró és mentálisan erős Fedor. Kiütötték. Kiütötték. Szó szerint, amikor felkelt... rongylábakon állt, de nem úgy volt rongylábakon, hogy közben el tudta volna kerülni az ütéseket. Továbbra is nyelte a Maldonado-bombákat, de átvészelte.

A jövő persze nincs kőbe vésve, nem biztos, hogy most sikerül megkötniük az üzletet, de Fedor továbbra is nagy nézettséget produkál, ami, úgy tűnik, sokkal fontosabb Whitenak a bunyója minőségénél.

Meglátjuk. Nagyon-nagyon sok éve tárgyalunk. Annyit elmondok, hogy a Fight Pass nagyon jól járt azzal a meccsel. Az emberek még mindig látni akarják Fedort.

Más.

Még a hétvégéről: Joanne Calderwood nagyot ment. A harmadik menetben TKO-zta Valerie Letourneaut a UFC első légsúlyú női meccsén. Viszont nem kapott érte bónuszpénzt, így másnap azt osztotta meg a közösségi médiában, hogy haza kell mennie Skóciába melózni, hogy összejöjjön a pénz a következő edzőtáborra, mert mostanra nem maradt egy vasa se. Ez nagy felhördülést okozott a rajongók között, White-ék pedig kiköszörülték a csorbát.

Megkapja a bónuszt azért a meccsért. Olyan sok jó meccs volt aznap este – az emberek meg megőrültek, hogy „hogy a fenébe nem kapott bónuszt?” és igazuk volt. Lorenzo és én mondtuk magunknak, hogy hogy a francba kerülte ez el a figyelmünket, bónuszt kellett volna kapnia. Abban a 115 fontos divízióban nem nagyon látsz olyan kivégzéseket, ahogy ő kivégezte Valeriet. És Valerie öt menetet ment Joanna Jedrzejczykkel, és Joanna se tudta ezt megcsinálni vele. El fogjuk látni (Calderwoodot), és felkínálunk neki egy új szerződést.

Ezzel zárjuk összefoglalónkat, és kikecmergünk a fikatengerből a napsütötte fövenyre.

 

A bejegyzés trackback címe:

https://totaldamage.blog.hu/api/trackback/id/tr858832660

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása