Totaldamage

Rory MacDonald és Stephen Thompson mérkőzése könnyen az év bunyói közé kerülhet.

Ugyan Fedor visszatérése miatt a nemzetközi MMA elsősorban Oroszországra koncentrált az elmúlt napokban, viszont Kanadába érkezik hétvégén az UFC és nagyon komoly főmeccset hoznak nekünk hajnalban. Én legalábbis rohadtul várom a MacDonald vs Thompson főmérkőzést, ugyanis a két srác személyében az MMA két, az új generáció kiemelkedő harcművészei csapnak össze. Mikor Fedor kapcsán arról beszélünk, hogy ő volt 10 éve az MMA első komplett harcosa, akkor a mostani generáció tekintetében szinte már alig találni egydimenziós (csak birkózó, csak állóharcos stb.) arcokat, és egyre többen vállnak minden téren magasan képzett harcművészekké. RorMac és Thompson véleményem szerint ilyen bunyósok, különleges és hatékony stílussal, mellette erős személyiséggel. Ezért különösen ígéretes, hogy egymás ellen láthatjuk a két váltósúlyú ászt. Nem mellesleg ezen meccs győztese valószínűleg a kihívói pozíciót is elnyeri. 

Szóval ha Rory nyer, akkor ismét mehet Lawler ellen (ha még akkor ő lesz a bajnok), így megismételheti élete élményét. Tavaly júliusban ugyanis Rory és Robbie rommá verték egymást, de Rory annyira élvezte a dolgot, hogy élete legszebb perceinek nevezte az ájulásközeli vérfürdőt. Úgy érzi, hogy egy újabb szintre lőtte be önképének fejlődésében/megítélésében az a küzdelem. Sokak szerint pont erre a hajszálnyi többletre van szüksége a kanadai srácnak, akit már 20 éves kora óta a váltósúly nagy ígéretének tartanak. Ehhez persze az is hozzájárult, hogy GSP edzőpartnereként St-Pierre utódlását látatlanban tőle várták, ez pedig elég nagy teher. Bár RorMac nem tűnik annak a lelkizős srácnak, sőt, egyenesen az Amerikai pszicho egyes jelentei rémlenek, mikor őt látom. 

A másik oldalon Stephen Thompson UFC-be való érkezésekor nem kapott akkora szeretet, mint Rory. Pedig ő is megfordult pár edzésen nálunk, GSP felkészülését többször segítette, Zahabi pedig egyenesen azt nyilatkozta róla, hogy a valaha volt legjobb full-kontakt bunyós. Ebbe a skatulyába meg bele is préselte a szaksajtó, a "karate világbajnoki cím ugyan mire elég a ketrecben" eszmefuttatás mellett. Egy jó időben érkező Matt Brown elleni vereséget követően Thomson azonban komoly grappling bázis növesztett, mostanra pedig a váltósúly és egyben az UFC egyik legtechnikásabb és legveszélyesebb bunyósává lépett elő. Ellenberger és Hendricks ellen legutóbb brillírozott, ezt a magabiztosságot fogja hozni RorMac ellen is. Szóval igencsak várós háború ez. 

Jön még az UFC Ottawa cardban Cowboy Cerrone, az elnyűhetetlen, a keménytökű. Cerrone a legutóbbi meccsén lépett fel váltósúlyba, aránylag könnyedén lemészárolta Alex Oliveirat, most pedig a másodvirágzását élő Patrick Cote ellen egy szintén izgalmas meccsre készülhetünk. Érdemes megnézni a mérlegelést a fenti videóban, páran igencsak spanolósra és kreatívra vették a farbát.