Totaldamage

Junior dos Santos elkezdte fölkeringőzni magát a lejtőn.

Ben Rothwell megy előre, Junior dos Santos meg üti, és közben megy hátra vagy éppen elköröz oldalra, mindez öt meneten keresztül. Ennyi történt a UFC Fight Night 86 főmeccsén.

Nagy téttel bírt a Big Ben vs. Cigano meccs mindkét résztvevő számára, szóval nem meglepő, hogy nem eszetlenkedés lett a vége. Rothwell egy győzelemmel közvetlenül a nehézsúlyú címmérkőzés előszobájába katapultálta volna magát, dos Santos pedig lefékezett volna a lejtőn, és megmutatta volna, hogy van még benne kakaó. Az utóbbi terve valósult meg, egyhangú pontozással.

Az összecsapás előszele minden esetre még mást ígért, tekintve, hogy Rothwell négyes győzelmi széria hátán érkezett Zágrábba, dos Santost meg tavaly év végén igencsak kicsapta Alistair Overeem, előtte sokáig sérült volt, a Stipe Miocic felett aratott győzelme meg nem volt túl meggyőző – még korábbról meg ugye Cain Velasquez emléke rémlik fel, mármint nekünk, a brazilnak nem, ő 2013 októberében két menet után már robotpilótán nyomta az akkori bajnok ellen. Egy szó mint száz, tegnap este előtt úgy festett, JDS-nek annyi, Rothwell meg jön föl, mint a talajvíz.

Hogy megfordultak a dolgok, arról, mit az első bekezdésben már elspoilereztem, a bokszolói egyszeregy gondoskodott. Egyik oldalról: JDS végig mozgásban volt, körözgetett és sokat ütött testre. Elsőre tán meglepőnek tűnik, de a másik oldal is a bokszhoz nyúlt vissza, pontosabban a sportág egyik nagy klasszikusához: Rothwell George Foreman után szabadon múmiázott a ketrecben. Múmiának még Muhammad Ali titulálta Big George-ot, mert az lassan cammogva, a kezeit maga előtt tartva blokkolgatta mindig az ellenfelei ütéseit, ami nagyon csúnyán nézett ki, és közben nagyon hatásos volt. Ezt a figurát már alkalmazza egy ideje Rothwell, méghozzá sikerrel, de most teljes csődöt mondott.

A múmiázgatás mondjuk akkor működött volna, ha Rothwell Foreman másik ismertetőjegyét, a fantasztikus terelőmunkát is a magáévá teszi, azaz képes hatékonyan levágni a ketrecet JDS elől, beszorítja, és a kerítésnél agyonveri, á la Velasquez. Csak hát a boksz nagy alakjával ellentétben Ben lábai lomhának nem csak tűntek, hanem tényleg azok is voltak, dos Santos meg egyébként is sokkal mozgékonyabb volt, mint az amerikai előző ellenfelei. És a lomhaság csak nőtt, ahogy JDS folytatta Rothwell testének módszeres pusztítását. Közben meg körözgetett tovább, több száz lépést téve a helyes irányba a ketrecben, és ezzel végső soron a karrierjében is.

És más nem is történt, a meccsnek egyszer csak vége lett, JDS nyert.

Lenne még két észrevétel: Big Bené lehet a UFC legkeményebb feje. Dos Santos, úgy tűnt, mintha egy bazalttömböt kalapált volna, a legendás bivalykiterítő pofonjai csak az amerikai arcbőrén hagytak nyomot, a lelkében nem. Csak egy olyan ütés volt, amit Rothwell láthatóan megérzett, a második menet végén, de attól meg gyakorlatilag bárki más egyenesen a temetőbe szédült volna. Ő meg a szünet után folytatta, ahol abbahagyta.

A másik dolog JDS-t érinti, nem túl kellemesen: már megint többször előfordult, hogy ellenfele előrelendülései elől csak akkor kezdett el kikörözni oldalra, amikor a hátával már a ketrec falának ütközött. Ezt most megúszta, mert Rothwell ugyan lavinaként csapódott be mindig, de nem tudott a brazilra csimpaszkodni, hogy a drótba passzírozza. Velasquez nem pazarolta volna el ezeket az úgy tűnik, továbbra is könnyedén előteremthető helyzeteket.

Összességében Rothwell most hátrébb került a súlycsoport rangsorában, de Cigano sem került sokkal előbbre, egy-két meggyőző győzelem kell még neki ahhoz, hogy megint az öv esélyesei között tarthassuk számon. De tekintve a UFC nehézsúlyának még mindig siralmas állapotát, lehet, hogy fölöslegesen okoskodok, és nem az kap majd lehetőséget, aki megérdemli, hanem aki egyáltalán itt van még, és hadra fogható.

Nézzük, mi volt még: az előmeccsen Derrick Lewis brutálisan kiütötte Gabriel Gonzagát az első menet végén:

A főkártyára még egy idő előtti befejezés jutott: Curtis Blaydes jobb szeme berockysodott Francis Ngannou ellen, azaz úgy feldagadt, hogy nem tudta kinyitni, így a ketrecorvos két menet után a francia TKO-győzelmével beszüntette a meccset. Ezen kívül csupa-csupa pontozás volt mindenütt, amit csak a nyitó összecsapás villantása dobott fel.

Nem úgy a felvezető kártyán: itt hét meccsre négy kivégzés jutott, ebből Alejandro Pérez Ian Entwistle felett aratott győzelmét teljes egészében meg tudjuk mutatni:

Mairbek Taisumov TKO-zza Damir Hadzovicot, ez már csak a vége:

A többiért javasoljuk, nézzetek szét ebben a posztban.

Egy szóra még álljunk meg: Filip Pejic gyorsan kopogott egy hátsó fojtásra Damian Stasiak ellen. A horvát fiatal ugye azért fontos, mert az FFC-ben lőtávolságon belül van Borics Ádámnak. Ennek alapján mondhatnánk, hogy az ő nyakára is simán felcsattan majd a Kölyök háromszöge, de azért hátrább az agarakkal, fél menet alapján még ne írjunk le senkit.