Képzeletbeli visszaszámlálásunk már túlhaladt a felén, és már csak egy lépés választ el minket a „nem nyertek még UFC övet” dobogós helyezettjeitől, de ezt a lépést nem hagyhatjuk ki, így hát ismerkedjetek meg Jon Fitchcsel.
Azért, hogy tisztába kerüljünk az ő helyzetével az MMA világában, foci VB ide, foci VB oda éljünk egy kosárlabda hasonlattal. Az 1990-es évek NBA-jében olyan nevek játszottak, mint Patrick Ewing, Karl Malone és Charles Barkley. De mindnyájukat elhomályosította a Chicago Bulls 23-asa Michael Jordan. Nos Fitch nem Jordan, inkább az elsőnek felsorolt három játékosra hasonlít, legalábbis ami azt az érzést illeti, hogy képtelen feljutni a csúcsra.
Szinte elképzelhetetlen kimondani is, de az élet rendkívül máshogy alakult volna Jon Fitch számára, ha George St. Pierre nem létezne. Az, azonban biztos, hogy volt idő, amikor Fitch volt a legjobb váltósúlyú bunyós, GSP-t leszámítva.
Fitch menetelése az Octagonban nyolc zsinórban behúzott győzelemmel kezdődött, ami meg is hozta neki a címmérkőzést az UFC 87 keretében. A meccsen megmutatta, hogy mennyire kemény is, de nem tudott annyit hozzátenni a meccs képéhez, hogy veszélyeztesse a címvédő GSP-t. Az ezt követő két évben öt győzelmet gyűjtött be, aminek eredménye egy mérkőzés volt B. J . Penn ellen a kihívói címért. Ennek az eredménye egy döntetlen lett.
Ettől kezdve sajnos már nem kapott lehetőséget az újabb címmeccsre, és egy Demian Maiatól elszenvedett vereséget követően útilaput kötöttek a lábára az UFC-nél. Ebben nagy szerepe volt annak, hogy Fitch stílusa egyáltalán nem látványos. Az UFC elnöke Dana White többször is úgy nyilatkozott, hogy elalszik Fitch meccsein…
Ennek ellenére elmondhatjuk, hogy Fitch taktikája amennyire nem látványos, annyira hatékony. Hiszen a vereségei előtt lényegében mindenkit le tudott győzni a súlycsoportjában, kivéve a legjobbat GSP-t, de ebben nincs semmi szégyellnivaló.
Fitch karrierjét a WSOF szervezetnél folytatja, és ki tudja egyszer talán még láthatjuk UFC övért küzdeni!
Utolsó kommentek