TDMG Store

tdmg_sun_rashguard.jpg

Írj nekünk!

Utolsó kommentek

Hirdetés

TDMG Store

TD|MMA: Majdnem bajnok

2015.10.04. 18:36 td_interim

dcgus.jpg

Alexander Gustafsson megint megcsinálta: majdnem bajnok lett az év egyik legkeményebb meccsén. Szegény.

12083734_1066589436685117_507807270_n.jpg

Elég nagy szopás lehet Alexander Gustafssonnak lenni. Az ember két éven belül már a második besza-behu-kategóriás címmeccsét vívja a UFC félnehézsúlyában, már megint ronggyá veri a bajnokot, már megint kivívja mindenki csodálatát, és már megint nem elég ez semmire sem. Vasárnap hajnalban Daniel Cormier, mint 2013-ban Jon Jones, megosztott pontozással megvédte elsőségét a svéddel szemben.

Őrült nagy meccs volt, és csak annyival volt kevésbé zseniális, mint a Jones-Gus, amennyivel jogosabbnak érezhette mindenki a pontozóbírók döntését a lefújás után. Pedig nagyon nem így indult a mérkőzés. Amikor szombat délután az esélyeket latolgattuk, azon jojóztunk, vajon az az éles Gustafsson lép-e majd ketrecbe, akit karrierje 99 százalékában megszoktunk, vagy az az eltompult Gus, aki balszerencséjére pont Anthony Johnson ellen fogta ki élete legrosszabb formáját. Az első menet történései az utóbbira utaltak: Cormier, a slamek legnagyobb mestere beszorította Alexet, és úgy földhöz vágta, ahogy földhöz vágásokban gazdag karrierje során még soha senkit.

Daniel Cormier with a huge takedown.

Posted by Tap.Nap.Snap on Sunday, October 4, 2015

Szétbirkózással telt a menet java része, és a dolgok nagyon-nagyon rosszul festettek Gustafsson számára. Aztán, még mielőtt elkezdtük volna faragni a svéd sírkövét, a Mauler a második felvonásban végre előhúzta azt a formáját, amit a Manuwa-meccs óta vártunk tőle, és kiváló lábmunkával alaposan szétverte DC-t – az őrület viszont akkor indult be, amikor földre is vitte a korábbi olimpikon birkózót, pont úgy, ahogy (tudom, nem kéne mindig ezt felhánytorgatnom, de hát istenem, tényleg olyan volt) annak idején a szintén levihetetlennek tartott Jonest. Nem erővel, hanem ésszel. És ezt meg is ismételte.

A továbbiakban viszont az akcióra megérkezett a reakció, és DC függőlegesen is elkezdte állni a sarat. Legnagyobb sikerét a folyamatos üldözéssel-nyomasztással aratta, meg azzal, hogy szívós kis pitbullként, egy kézzel Gus nyakára akaszkodott, a másikkal meg csak sorozta és sorozta ellenfelét felütésekkel, amíg a posztersrác arcából ki nem hozta a benne szunnyadó Rory MacDonald-sminket. A svéd sem maradt adósa, egy ponton egy óriási térdessel és az utána érkező ütésével majdnem sikerült kikapcsolnia Cormiert. Egyvalami miatt érheti kritika Gustafssont: sokszor bizony szó szerint elfutott DC elől, a kerítés mellől a nyílt terepre, ahol neki kedvezett a vadászat. Bár tekintve a meccs keménységét, nem hiszem, hogy ezt a manővert a jövőben túl sokan felrónák neki.

Az utolsó menet már két félholt gyürkőzését hozta, MMÁ-sok helyett itt már inkább csak egymáson fogást kereső birkózókat láttunk a ketrecben. Miután a bírók kihirdették, hogy #AndStill, Cormier a menetrendszerű Rogan-interjúban elmondta, hogy ma este ott hagyott a lényéből egy darabot az oktagonban, a gála utáni sajtótájékoztatón pedig azt is bevallotta, hogy életében nem verték meg még ennyire, és hogy olyan mérföldkő ez neki, mint annak idején a Josh Barnett ütközet volt. És ez persze mind szép és jó, de még mindig az van, amivel DC a felvezető promókörök során a svédet cukkolta, sőt, most már hatványozottan igaz: Gustafsson élete legnagyobb teljesítménye egy – most már két – vereség.

Innen hová a fenébe vezet az út? Hiába tiszteli a svédet újra mindenki, a „majdnem bajnoki” címet továbbra sem lehet övre váltani, és hiába maradt meg a srác a vereséggel is az arany közvetlen közelében, címmeccset most valószínűleg jó ideig nem kap: a jövő zavaros. Szóval ja, elég nagy szopás lehet most Alexander Gustafssonnak lenni.

És még 

A main card további része nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Az előmeccs még egészen élvezetes volt, itt Ryan Bader meglepetésre mindenben jobb volt, mint a két év után visszatérő Rashad Evans – győzelmének jogosságához nem férhetett kétség, és most már tényleg oda kell neki adni a következő címmeccset. Ruslan Magomedov egy egyoldalú találkozón bebizonyította, milyen jól képzett, technikás, fegyelmezett és okos harcos, és ha legyőzöttjét, Shawn Jordant nemrég azért csodáltuk, hogy nehézsúlyúként képes volt leadni egy horogrúgást, akkor az orosz Luke Rockhold-i rúgásait kétszer annyira illik megünnepelni. Joseph Benavidez megmutatta, hogy nem kell még leírni, Ali Bagautinov meg különösebben nem mutatott semmit sem – megfeküdte a gyomrát az EPO-zás miatti egy éves eltiltás. Julianna Penának – bár sokszor nagyon közel járt hozzá – most nem sikerült a kivégzés, és puszta fizikai fölényét érvényesítve pontozta ki Jessica Eyet. Ebben az is segítségére volt, hogy Eye-tól elvettek egy pontot, mert a szabályokat be nem tartva fejbe rúgta térdelő ellenfelét.

A – főmeccset leszámítva – jobbára unalmas main carddal szemben az ültetők pörögtek és sorjáztak a kivégzések. A legelső Fight Passen adott meccsen Derrick Lewis úgy ütötte Viktor Pesta fejét, hogy az a földről pattant vissza = TKO:

Az új igazolás Sage Northcutt meghálálta a bizalmat, és egy percen belül TKO-ra verte Francisco Trevinót:

Trevino – ki tudja, milyen megfontolásból – nem értett egyet Herb Dean közbelépésével, és lökdösni kezdte a bírót, ezért büntetést fog kapni.

A tévében közvetített első ültetőn Rose Namajunas hátizsák pozícióból fojtotta le Angela Hillt:

Később Adriano Martins csodálatos időzítéssel kontrázta meg Islam Makachev támadását, és ütötte ki az oroszt egy jobbossal:

Albert Tumenov pedig kegyetlen TKO-val küldte haza Alan Joubant:

Legalább az bejött, hogy ezt a gálát az elejétől érdemes megnézni.

A UFC 192 teljes eredménysora:

Daniel Cormier (c) def. Alexander Gustafsson megosztott pontozás (48-47, 47-48, 49-46)
Ryan Bader def. Rashad Evans egyhangú pontozás (30-27, 30-27, 30-27) 
Ruslan Magomedov def. Shawn Jordan egyhangú pontozás (30-27, 29-28, 30-27) 
Joseph Benavidez def. Ali Bagautinov egyhangú pontozás (30-27, 29-28, 30-27) 
Julianna Peña def. Jessica Eye egyhangú pontozás (29-27, 29-27, 29-27)

Yair Rodríguez def. Dan Hooker egyhangú pontozás (30-27, 30-27, 30-26) 
Albert Tumenov def. Alan Jouban TKO (fejrúgás és ütések) R1 2:55
Adriano Martins def. Islam Makhachev KO (ütés) R1 1:46
Rose Namajunas def. Angela Hill szubmissiön (álló hátsó fojtás) R1 2:47

Sage Northcutt def. Francisco Trevino TKO (könyökösök és ütések) R1 0:57
Sergio Pettis def. Chris Cariaso egyhangú pontozás (29-27, 29-27, 29-28) 
Derrick Lewis def. Viktor Pešta TKO (ütések) R3 1:15

 

A bejegyzés trackback címe:

https://totaldamage.blog.hu/api/trackback/id/tr427890720

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

papenDED 2015.10.04. 20:17:29

Hogy Guszti miért ragadt rendre bele a húzott nyakas felütikbe ...azt érti rajtam kívül vki?
süti beállítások módosítása