Totaldamage

A rögzített küzdősport történelem egyik legnagyobb ásza e körben kétségtelenül a horvát legenda, Mirko "CroCop" Filipovics. Lenyűgöző volt az, ahogyan és amilyen könnyedséggel és egyszerűséggel küldte az ellenfeleit aludni a bal lábával. A hajlékonyság, a robbanékonyság és a tökéletes időzítés egyvelege volt ez, és ez volt az, a mi Cro Cop-ot a rajongók és a küzdősport történelem emlékezetébe véste mindörökre. A legtöbbünknek Mirko neve ugrik be elsőre, ha a fejrúgásról van szó. Ki ne emlékezne az Igor Vovchanchin, a Wanderlei Silva és az Aleksander Emelianenko elleni meccseire? Minden highlight-ba bekerültek ezek a fényes győzelmek.

Cro Cop fejrúgásai különlegesek voltak annyiban is, hogy soha sem billentette ki az ellenfeleit az egyensúlyukból, mondjuk lökéssel, hogy a védekezésüket leengedjék(a Peter Aerts-módszer, később még lesz róla szó) és egyéb technikákat sem használt az elrejtésükre. A balkezes Cro Cop nem variálta túl: bal, hátsókezes egyenes és a hátsó, ballábas testrúgás. A balegyeneseit, amik elég erőseknek bizonyultak ahhoz, hogy eltörjék Bob Sapp és Kazushi Sakuraba arccsontját, arra használta, hogy az ellenfelei úgymond "elfelejtsék" a jobb kezüket magas védekező pozícióban tartani (ami a meccsek elején mindig a fejük jobb oldalához volt szegezve) és a balos testrúgásait, amiket a fegyelmezettebb ellenfeleinek védekezésének szétzilálására használt. A balkezes manővert jól megfigyelhetjük az alábbi mérkőzésen,a világklasszis striker és mma bunyós, Igor Vovchanchin ellen élesben:

Nézzük meg jól ezt a rövid küzdelmet! Láthatjuk, hogy mennyire zavaróak is Cro Cop balegyenesei. Igor fegyelmezetten jött ki erre a bunyóra, a jobb keze végig fent volt védekezőn, hogy távol tartsa magát Mirko bal lábától. Viszont alig egy perc múlva, ahogy a balkezesek megzavarták, gyakorlatilag ő maga ugrott fejest Mirko bal fejrúgásába. A horvát legendának még arra sem volt szüksége, hogy Vovchanchin teljesen leejtse a kezét, anélkül is simán átrúgta a szellőssé és zavartá vált védekezést. Az eredményt ismerjük...

Japán legnagyobb kickbox szervezeténél, a szép emlékű K1-nél 2001-ben Mirko megküzdött az új-zélandi Grand Prix győztes Mark Hunt-tal. Hunt a lazán eldobált nagy ütéseiben és a sporttörténelem egyik legkeményebb állában bízhatott, míg a horvát legenda a külharcra építette a stratégiáját. A mérkőzésen Hunt álla minden addiginál keményebben lett tesztelve, hiszen Mirko tisztán állon rúgta és az új-zélandi - nem simán,de - felkelt belőle és folytatta a küzdelmet. Mirko megdöbbenését visszanézhetjük a highlight-ok tucatjaiban, amik a meccsről készültek. Magán a mérkőzésen Hunt védekezésének szemmel látható fejlődését figyelhettük meg többek között, ahogy fejmozgásból kontrázott és kiváló tempókat ütött. 05:43-nál láthatjuk, ahogy Hunt túl röviden húzza vissza magát a benézett kontrájából, amit Mirkó látszattámadására reagált (ami még ugrasztás sem volt). Látván, hogy Mirko védekező alapállásból indít, Hunt elől hagyta a jobbját,a várhatóan érkező balegyenest keresztbeütni. A balegyeneshez és a bal fejrúgáshoz ugyanolyan a lábmunka, az ellenfél első (bal)lába mellé lépünk ki a mi első lábunkkal(jobb). A legjobb esetben az ütésre váró ellenfél hajlással védekezik,ahogy Hunt is tette, egyenesen bele Mirko érkező bal lábába.

Itt Mirko újabb könnyű kiütéses győzelmet könyvelhetett el egy állóharcban és az abban való védekezésben tapasztalatlanabb ellenféllel szemben. Mikor Nagata megpróbálta hátrálás közben hárítani Mirko ütéseit és a horvát egyszerűen megkerülte a védekezésre előrenyújtott karokat híres köríves rúgásával és a mérkőzés pillanatokon belül véget is ért. A lassításban láthatjuk, hogy Mirko hogy kerül könnyedén ütő-rúgótávba, mindenféle elterelő-manőver nélkül. Mindössze ellenfele első kezének csuklóját érintette meg a saját első kezével a rúgás előtti pillanatban. Apró, de érdekes trükk a fejrúgások mesterétől.

Mirko sikerének titka a fejrúgások terén nagyrészt a rendkívüli hajlékonysága és robbanékonysága volt. Ahogy egyre idősebb lett, úgy tűntek el a kiütéses győzelmei és az egykoron rettegett rúgásait könnyedén blokkolták olyan ellenfelei is, akiket pár évvel előtte másodpercek alatt kivégzett volna. Cro Cop csípőjének kivételes lazasága volt az, ami elrejtette az ellenfelei elől a rúgási szándékát vagy ahogy Bas Rutten megjegyezte, nem tudhatod, hogy Mirko rúgása combra ,testre avagy fejre fog érkezni. És itt említést kell tennünk egy másik legendás harcosról, aki többek között a fejrúgásairól is híressé vált, Peter Aerts-ről.

Aerts szintén kivételesen sikeresen rúgott fejre, viszont a csípője minden volt, csak hajlékony nem. Az ő sikerének titka a másik egyensúlyból való kibillentésében rejlett túlnyomó részt, mint 02:06-nál láthatjuk a fenti klasszikussá vált K1 mérkőzésén Leuyer ellen. Aerts ellökte magától az ellenfelét keményen, aki az egyensúlya érdekében leejtette a kezeit. Innen ütéssel eltalálni már csak a távolság miatt is elég nehéz, Leuyer ezért nem is számított támadásra, viszont Aerts a lökéssel egy időben már indította is a rúgását, ami azonnali KO-győzelmet ért számára.

Végezetül álljon itt még egy ékes példája a lökésből végrehajtott fejrúgásra:

A mérkőzésen az amerikai Stonnie Dennis keményen kezdett, de ellenfele a japán Mamoru "The Fro" Yamaguchi megtörte a lendületét egy állófojtásból kijőve jó klincsmunkával és abból ellökve egyetlen fejrúgással kivégezte az amerikait. 1:42-nél látható, hogy a lökés utáni pillanatban Stonnie kezei nincsenek védekező pozícióban az egyensúlyvesztési helyzet miatt, és ez volt a tökéletes alkalom egy fejre irányzott rúgásra, ami mint láthattuk, sikeresen landolt is.

írta: Bronson

Valóban követsz minket? Kérj értesítést az új cikkekről!